A Bolívia és Peru közt természetes határt képező, 8300 négyzetkilométeres tó több olyan civilizáció bölcsője, amely a spanyol hódítás előtt virágzott a térségben.

 A Bolívia és Peru közt természetes határt képező, 8300 négyzetkilométeres tó több olyan civilizáció bölcsője, amely a spanyol hódítás előtt virágzott a térségben. A tó mai vízszintje átlagosan 170 méter, legmélyebb pontja 281 méter. A vízállást az Andokból érkező hólé mennyisége és az esőzések befolyásolják. A tó mélye ősi kultúrák nyomait rejti, és a mai, andoki népek hite szerint itt született a Nap és a Hold, valamint az első emberpár is innen származik. 1990-ben a tudósok itt nagy kiterjedésű, víz alatti város nyomait fedezték fel - óriá si, kváderkövekből épült templomokat, többszáz méteren húzódó, kikövezett utcákat és lépcsőket, melyeket manapság vastag alga- és vízi növényzet-réteg takar.  A furcsaság az egészben az, hogy egyes tudósok szerint az „elsüllyedt város” valójában sose volt vízszint felett, hanem eleve a víz alá építették!

Milyen ősi civilizáció lehetett erre képes?

   Más vélemények szerint a tó vízmélysége többször is gyökeresen megváltozhatott, és a várost a nagy szárazság (kb. 6000 évvel ezelőtt kezdődött) idején emelték. Majd nagyjából 1000 év után a vízszint ismét megemelkedett, és maga alá temette a várost. Nemzetközi régészeti csoportok, búvárok segítségével rengeteg áldozati tárgyat is felleltek a Titicaca-tó fenekén:  csont-, kerámia- és fémtárgyakat, állati és emberi csontokat, valamint konyhai eszközöket. A tó környékén, a tavon és a szigeteken élő indiánok mind a mai napig szentként tisztelik ezt az óriási, titokzatos tavat.Inka és spanyol legendák szólnak arról, hogy a Titicaca-tó mélyén az ősi civilizációk sokkal több emléke található meg, mint amennyit a tóparton és a szigeteken manapság megcsodálhatunk.  

Forrás:  Utazási Élmények  - Era Vezda

Bárhol is kutatunk a tóban és környékén, mindenhol rejtélyekbe ütközünk. Az ősi legendákat, a folyamatosan előkerülő leleteket, valamint a DNS-vonalakat vizsgálva igyekeznek a tudósok kiigazodni a régmúlt idők talányai között. 

További érdekesség, hogy a tó neve azt jelenti, PUMA, és ha pl. repülőgépről nézzük, akkor valóban kivehető a tó formája, amely hasonlatos az említett állathoz.

Feltehetünk egy újabb kérdést, kik voltak a régmúltban képesek arra, hogy a puma-alakot a levegőbe emelkedve felismerjék?

Minél többet tudunk meg, annál jobban érezzük, hogy mennyi mindenre nem derült még fény, mennyi mindent kell még kideríteni ezzel a misztikus tóval és az ősi civilizációkkal kapcsolatban.