Az Amazonast gyakran nevezik a folyók folyójának is. Sok érdekes rekord és relytélyes történet fűződik hozzá, melyből az csak az egyik, hogy hivatalosan is az Amazonast ismerik el a világ legbővízűbb folyójaként a tudósok. Ezt az állítást azzal a ténnyel támasztják alá, hogy nagyobb vízmennyiség folyik le rajta másodpercenként, mintha összaadnánk a Mississippin a Níluson valamint a Jangce folyón egy pillanatban átfolyó víz összes tömegét (209 000 m³/s). Az Amazonas hosszú útja során hét ország folyóvizeit gyűjti össze. Útja során Peru, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Venezuela és Guayana csodálatos vidékeit szeli át. Összeírtunk 10 érdekességet, melyek közelebbről is segítenek bemutatni az Amazonas földrajzi és gazdasági jelentőségét:
- Az Amazonas pontos hosszúságát a Nílushoz hasonlóan elég nehéz meghatározni az eltérő mérési módszerek miatt. Régebben az Apurímac vízgyűjtő területét ismerték el hivatalosan is az Amazona forrásaként, 2014 óta viszont azt az álláspontot fogadták el, hogy az Amazonas eredete távolabbi. A legújabb számítási mód szerint a perui Cordillera Rumi Cruz tól indul a folyó ami 92 km-t ad a folyó korábban mért hosszához. A hivatalos álláspont szerint az Amazonas hosszúsága kb. 6 400km, ami valamivel kevesebb, mint a Nílusé, de a legújabb becslések alapján ez a távolság akár 6.992 km is lehet.
2. Az Amazonas hatalmas víztömege egyenesen az Atlanti-óceánba ömlik. A folyó és az azt környező esőerdő teljesen egyedülálló ökoszisztémát alkotnak a Földön. A világ eme különleges régiójának látogatójaként rengeteg érdekességet élhet át minden utazó. Hasznos információkat szerezhet az esőerdő gyógynövényeiről, horgászhat piranát, úszhat a ritka édesvízi delfinekkel, megkóstolhatja dél-amerikai gasztronómiai különlegeségeket és megismerheti a változatos élővilágot.
3. Az Amazonas teljes területének csaknem kétharmad része Brazíliában található, de az amazóniai esőerdők meseszép világa további nyolc másik országra is kiterjed: Kolumbia, Peru, Bolívia és Ecuador is földrajzilag az Amazonas medencéjében találhatók, míg Venezuela, Suriname, Francia Guyana és Guyana az esőerdők határ vidékének részét képezik.
4. A 21. században az Amazonas az Atlanti-óceánba ömlik a torkolatánál, de körülbelül 10 millió évvel ezelőttig éppen az ellenkező irányba folyt a vize. Abban az időszakban a folyó nyugat felé haladt egy hatalmas mértű tó felé ami az Andok lábánál volt megtalálható. Onnét a víz északra haladva egyenesen a Karib-tengerbe ömlött. A tudósok máig sem képesek tökéletesen megmagyarázni a folyásirány megváltozását, de a korai üledéknyomok egyértelműen bebizonyítják ezt a feltevést.
5. Létezik egy Hamza névre keresztelt földalatti folyó az Amazonas alatt, amely csaknem ugyanolyan hosszú és sokszor olyan széles is, mint a felszínen hömpölygő Amazonas. Az Andok lábánál kezdődik a folyása és egészen a Marajó medencéig húzódik, ahol szintén elnyeli az Atlanti-Óceán. Ennek a titokzatos folyónak csigalassú az áramlása : óránként mindössze egy millimétert halad előre a benne lévő hatalmas vízmennyiség.
6. Az Amazonas folyó felett nagyon kevés épített hidat lehet találni. Ez nem a folyó túl széles mivoltára vezethető vissza, hanem a szegényes úthálózatra, és az esős évszakban kiáradó hatalmas árvizekre is.
7. Nagyon gazdag az amazonasi élővilág. Földünk minden 10. növény- és állatfaja az amazoniai esőerdőben él. Ez számokban kifejezve több mint 2000 halfajtát, több mint 400 emlősfélét, közel 400 hüllőfajt és körülbelül 2,5 millió féle rovart jelent. Az Amazonas mentén 1300 madárfaj él ami az összes madárfaj 20%-a. Körülbelül 40 000 endemikus - helyi - növényfaj is létezik az Amazonasnál. Felfedezésük még most sem fejeződött be, a tudósok most is két naponta egy új növény- vagy állatfajt fedeznek fel az Amazonas vidékén.
8. Még a 21. században is több mint egymillió bennszülött ember él 400-500 őslakos törzsben az amazonasi esőerdő mélyén. Több mint 50-re teszik azoknak a törzseknek a számát, akik mindmáig semmiféle kapcsolatban sem álltak a külvilággal. Az Amazonas vidék őslakos törzsek körülbelül fele él Brazília őserdeiben.
9. Az Amazonas vizeiben nagyon sok különleges halféle él. Az Arapaimát (más néven pirarucu-t ) hosszú időn át tartották a legnagyobb édesvízi halaknak de ez 2. hellyé változott, miután a még nagyobbra nőtt vietnami harcsa elhóditotta ezt a címet. Az Amazonasban élnek világhírű piranhák is valamint számos a házi akváriumokban előforduló díszhalféle például a neon- a tetra halfélék is.
10. A brazíliai Amazonasban ma rengeteg különleges emlős él. A vízi emlősök legszebbike az amazóniasi rózsaszínű delfin és óriási folyami vidrák is rendkívül érdekesek. A fák hatalmas lombkoronájábann lajhárok és majmok élnek hatalmas fajtagazdagságban, de a jaguárok az ocelotok az óriás hangyászokat és a capybarát, a világ legnagyobb rágcsálóját is látják időnként a kutatók.
Szerző: Bajna Gábor Fotók: pixabay & wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk