A titokzatos, máig sem értelmezett Nazca vonalak méltán nevezhetők Peru egyik legismertebb és legkiemeltebb nevezetességének.

  A perui sivatagban, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon található gigantikus geoglifák (embereket, állatokat, növényeket, mértani alakzatokat formázó vonalak) méltán nyerik el érdeklődésünket és ámulatunkat. Ezeket az ábrákat ugyanis kizárólag nagy magasságból lehet kivenni, így nem csoda, hogy értetlenül állunk az ősi civilizáció előtt, mely kezdetleges (?) technológiájával – repülésre alkalmas eszközök nélkül - létrehozta ezeket a nagyméretű ábrákat. A vonalak megdöbbentően egyenesek, mai mérések szerint az átlag eltérés nem egészen 1 méter/km. A leghíresebb ábrák a pók (45 m hosszú) és a kolibri (93 m hosszú), de vannak jóval nagyobb rajzolatok is, pl. egy trapéz, ami 1,9 km hosszúságú. Van a rajzok között kígyó, majom, kutya, fa, spirál, matematikai elem, kondor, és még sorolhatnánk. Továbbá különös vonalak egy kifutópályának látszó formátumot alkotnak.

Forrás:  pixabay Logga Wiggler

 Az állatokat mintázó ábrák méretükön kívül főként azért érdekesek, mert egyik sem található meg a sivatagi környezetben. A pókrajz olyan példányt örökít meg, mely kizárólag az őserdei barlangokban él, a kolibri, ill. pelikán minták szintén nem a honos állatvilágból lettek kiszemelve. Az ősi idegenek létezését feltételező kutatók egyértelműen földönkívülieknek tulajdonítják a vonalak létrehozását, és szerintük a céljuk pedig a különböző csillagképekből érkezők tájékozódását hivatott ellátni. Vajon visszatérnek ?A régészek a Nazca vonalak korát eleddig a Nazca kultúrához (Kr.e. 100- Kr.u. 800) igazítva 1500 évesre becsülték, ám amennyiben a műalkotások a Paracas-kultúrával (Kr.e. 800-100) köthetők össze, lehetnek akár 2-3000 évesek is. A valóság valószínűleg az, hogy mindkét kultúra részt vett kialakításukban.

Forrás:  pixabay Monika Neumann

  Az eddig ismert geoglifák is lenyűgözőek mind számukban (több mint 1000) mind kivitelezésükben, ám a modern drón-technikával és műholdas elemzésekkel, ill. egy japán találmány (gépi algoritmus) segítségével, csupán az utóbbi években újabb 142 ábrát fedeztek fel a kutatók. Az új geoglifák a Nazca – Palpa közötti részen találhatók, ezért az 1994-ben az UNESCO által világörökségnek minősített részhez az újabb felfedezések területét is hozzá szándékoznak csatolni.

 1920 óta, azaz 100 éve kutatják a Nazca vonalakat, de mindmáig a titok homálya fedi alkotóit, célját, ill. jelentésüket. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: a Nazca vonalakat érdemes megnézni!