Az Afrikában jelenleg is kialakítás alatt lévő, klímavédelmi szempontból igencsak jelentős Nagy Zöld Fal létrehozásának ötlete először az 1970-es években merült fel, amelyre végül 2007-ben bólintottak rá az „építésben” érintett afrikai államok, napjainkban pedig már összesen húsz ország munkálkodik a Fal létrehozásán. Első körben az volt a terv, hogy az elsivatagosodás által leginkább fenyegetett, a Szaharától délre elterülő Száhel-övezet mentén egy 16 kilométernyi szélességű egybefüggő erdőséget telepítenek szárazságtűrő fafajtákból, amely a tervek szerint a Vörös-tengertől az Atlanti-óceán partjaiig 8000 kilométeren át tulajdonképpen keresztül szeli a teljes afrikai kontinenst.

   Ma már inkább az a terv, hogy mozaikszerűen hoznak létre kisebb erdőségeket, így az erdők nem érintenének lakatlan vidékeket és egyszerűbb lenne gondozni az első években az újonnan telepített facsemetéket. A száraz klímához alkalmazkodó növények mellett gyümölcsösök is kialakításra kerülnének, amelyek így nemcsak a termőtalajt kötnék meg és biztosítanák a Száhel-övezet élelmiszer-ellátását, hanem munkát is adnának a helyieknek, amellyel részben sikerülne megoldani az elvándorlást is. A program emellett arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy meghonosítsa a talaj kimerülését megakadályozó, modern mezőgazdasági eljárásokat is a helyi lakosság körében.

A célok végső soron mégis ugyanazok, mint a kezdetekben:
- a most még mozaikszerű erdőségek idővel egy hosszan elnyúló sávban érjenek össze,
- sikerüljön egy élő ökoszisztémát kialakítani bennük,
- az erdőségek kössék meg a légkörben jelenlévő szén-dioxidot,
- biztosítsanak új munkahelyeket a helyi lakosság számára,
- a munkahelyek által csökkenjenek a helyi konfliktusok és törzsi háborúk,
- némileg csökkenjen a főként Európára nehezedő migrációs nyomás és a munkanélküliség és élelemhiány miatt az embereknek ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket,
- sikerüljön fedezni az egyre növekvő népességlétszámú Száhel-öv élelmiszer ellátását

  A terv kivitelezéséhez már az 1980-as években nekilátott pár nemzetközi klímaszervezet, akik azóta már több tízmillió faültetésen vannak túl Szenegálban, ahol eddig a legjobban halad a projekt és mára számos területet sikerült már visszanyerni a sivatagtól. Nemcsak a növények, hanem államilag szigorúan ellenőrzött vízforrásokat is létrehoztak a vidéken, amelyek elősegítik a további erdőtelepítéseket és ivóvizet biztosítanak a lakosság számára. A Zöld Fal építése jelenleg is zajlik, a tervek szerint mintegy negyven éven belül elkészül majd.

Ha elkészül, a Nagy Zöld Fal háromszor akkora lesz, mint az ausztráliai Nagy Korallzátony, amely ma a bolygónk legnagyobb élő természeti képződménye. Nemcsak az afrikaiak harcolnak „élő fal” kialakításával a klímaváltozás ellen, a kínaiak is kedvet kaptak tőlük; ők a Góbi-sivatag déli irányú terjeszkedését szeretnék vele megakadályozni. Akárhogy is legyen, szurkoljunk, hogy sikerüljön a Zöld Fal projekt megvalósítása és egyre több, a Földünk megmentését célzó elképzelés váljon valóra az emberek összefogásával!