A bástya (ami pontosabban egy barbakán, ami annyit tesz, hogy előretolt kapuerőd), azért felelt, hogy a támadók minél közelebb legyenek a várfalhoz, hogy sokkal nagyobb veszteségeket szenvedjenek el. Az építtetője valószínűleg Kinizsi Pál lehetett 1498-ban, aki meglátta a bástya, a védelemben betölthető esetleges szerepét.
A vár 1543-ig nem tartozott a török uralomhoz, viszont ebben az évben a püspökség feladta az erődítményt, megfelelő számú védő hiányában. A kaputoronynak nem tett jót a hadászati helyzet megváltozása, aminek következtében jelentősen leromlott az állapota. 1787-ben egy utca kialakítása miatt az eredeti várfalat és a várárkot feltöltötték. 1870-re a barbakán technikailag már a külvároshoz tartozott. 1968-ban újították fel a várfal jelentős részével együtt, és ekkor került vissza a belvároshoz. A Pécsi dzsámi története, érdekességei
képek forrása: wikimedia.org
E-bringás kalandok a Gerecsén
A Munkácsi vár rövid története - a legenda szerint a honfoglaló magyarok a várhegyen szálltak meg
Vác Téged is biztosan el fog varázsolni
A bástya alatt jött létre közvetlenül az egykori várárok helyén a Barbakán kert. A kert végében egy szobor található, ami Borsos Miklós alkotása, és a költő Janus Pannoniust ábrázolja. Azért pont őt, mivel a humanista művész 1459 és 1472 között püspök volt Pécsen. Mivel nem maradtak fent pontos ábrázolások Pannonius arcáról, ezért a művész inkább a rá jellemző könyvét és a művészetének fontosságát próbálta kiemelni.
