Peruban tavaly elmaradt a Takanakuy, a nagy karácsonyi pofozkodás is. A közterületen kötelező maszkivselés még nem is lenne gond, hiszen évszázadok óta szép jelmezekben és maszkokban püfölik egymást a helyiek, de a kötelező távolságtartás semmiképpen sem összeegyeztethető a közvetlenséget sugárzó jobbegyyenesekkel.


   A perui Andok távoli falvaiban szokásban lévő Takanakuy nevű karácsonyi ünnepség során a közösség forró vérű (kecsuául ezt jelenti a takanakuy) tagjai egy hagyományos zenés-táncos italozás keretében jól összeverik egymást. Mármint azok, akiknek valami vélt, vagy valós sérelme volt év közben a másikkal, legyen az egy csúnyább nézés, elszámolás közben felmerülő kibékíthetetlen ellentét, vagy akár csak egy ártatlan tréfának gondolt iskolai gáncsvetés. A Takanakuy, azaz a karácsonyi közösségi pofozkodás haladó szellemű intézmény, melynek a hagyományából nem rekesztik sem a nőket, sem a gyerekeket. A Takanakuy lényege, hogy bármilyen ütésváltásra feljogosító sérelem esetén a hagyománytisztelő kecsuák nem ott helyben osztják ki a pofonokat, hanem a sértett fél, mintegy a kesztyűjét ellenfele arcába vágva, csak annyit mond: találkozunk karácsonykor. Merthogy december 25-én tartják az éves rendes össznépi pofozkodást. És évközben a hiriget szépen el is teszik a meghitt ünnepekre, hogy addig is hadd menjen tovább a csendes andoki élet a megszokott mederben. A prolongált pofozkodással tehát egyáltalán nincs ejtve a sérelem, de legalább senkinek nem kell hetekig-hónapokig azon agyalni, hogy mikor és hogyan lendül be az igazságszolgáltatás távoli és kiszámíthatatlan gépezete. Aztán eljön a szent karácsony ünnepe, és vele együtt a Takanakuy, amikor a közösség végre egy kiadós, kötetlen verekedéssel letudja az év közben összegyűjtött és számon tartott sérelmeket, hogy tiszta lappal induljon az újév, és adjanak az inka istenek is chichát, quinoát, békességet.


perui pofozkodás 1
   A gyakorlatban ez a Covid mentes időkben úgy néz ki, hogy akikben még karácsonykor is táplálja a harag a harci kedvet, azok felöltik az alkalomhoz illő, színpompás verekedős népviseletet, és amikor a falu összegyűlik az ünnepségre, akkor a sértett fél megnevezi azt a felebarátját, akinek behúzna egyet a képébe. A kihívó ilyenkor válogatott kecsua szidalmak között felhánytorgatja az őt ért sérelmeket. Ha az illető elfogadja a kihívást (ha nem tenné, akkor nagy szégyenben maradna), a falubeliek kört alkotnak, és ebben a ringben jól elpáholják egymást. Természetesen nincs arra semmilyen garancia, hogy az elégtétel során nem épp a sértett fél fog további pofonokkal a földre kerülni, de a Takanakuy lényege nem is az, hogy győztest hirdessenek. Inkább mint az olimpián, a részvétel a fontos, amivel a konfliktusokat mindenki véglegesen lezártnak is tekinti, függetlenül attól, hogy végül kinek az orrából folyik a vér.
perui pofozkodás 2
   Az adok-kapoknak nincsenek különösebb szabályai, mindössze harapni, hajat húzni, és a földön fekvő ellenfelet támadni nem ér. A békéltető célzattal egymásra mért ütlegek általában pár rendes pofonban kimerülnek, de azért előfordul, hogy a hölgyek, urak a kelleténél jobban belefeledkeznek a békeharcba. Ezekben az esetekben a bíró dolga, hogy véget vessen az eldurvult barátkozásnak. A bunyó végén a küzdők a falu színe előtt megbocsátanak egymásnak. Mindenki tanúja annak, hogy a felek végül megölelik egymást, és ezzel az adott évi sérelmek sikeresen le is vannak tudva. Tiszta lappal jöhet az új év, újabb vitákkal megágyazva a következő karácsonyi Takanakuy fesztiválnak. Remélhetőleg a covid járvány nem vet véget a hagyományos falusi bunyónak, és a több évnyi sérelmet még fergetegesebb ünnepi verekedésben oldják majd fel.
Szerző&fotók: Soös Tamás Inkalauz

 

 



Több, mint 2.200.000 szálláshely!

Szállodák, apartmanok, villák, és még kempingek is a világ körül. Az év bármely szakában találhat szálláshelyet a legjobb árakon.