Hirdetés

Találd meg az igényeidnek megfelelő utasbiztosítást

EUB utasbiztosítás

Hirdetés

Tíz éve, hogy elköltöztünk Magyarországról. Tíz év és négy nap. 2011 január negyedikén egy jókora bőrönddel és egy kisebbel indultam útnak.

   A család már 2010 December 28.-án elment, az összes cuccunkat január harmadikán elvitte egy teherautó. Előtte nyugodtan megkarácsonyoztunk, mintha mi sem történt volna. Egyéves gyerekünknek egy teljesen túlméretes „kismotort” vettem a Westendben, de az lehet, hogy a születésnapjára volt, mindegy. Nem ért le róla a lába, na. Pesten az albérletünk régi cselédlakások egybenyitásával keletkezett „úri”, 72 négyzetméter volt a Szondi utcai Royal-udvar elnevezésű bérház árnyékos oldalán, amely egykor a Royal Szálló alkalmazottainak szállása volt.

  A közbeszéd úgy tartotta, hogy az első, fényárban úszó házrészen a főpincérek és más, magasabb beosztású szállodai alkalmazottak laktak, míg a hátsó részen simán a kurvák és cselédek. Színes-szagos volt ott az élet, de a belső udvar buja kertje és egy betonmedence régi, elfeledett korok titkairól mesélt – volna, ha lett volna, aki meghallgatja.

    Ági fölöttünk éjjelente bulizott, Imrét a földszinten minden éjjel félholtra verték a társbérlői, az alattunk lévő Kata asszonynak a sok dohánytól olyan hangja volt, mint Bujtor Istvánnak. Kata fia, a Tibi meg egy napon részegen kivágta az udvar szívcsakráját, a kerek eperfát.

    Mi az elsőn laktunk. Mint egy Indiana Jones filmben, csak bizonyos bolygók és csillagok együttállásakor kerültünk olyan szögbe, hogy a nap éppenhogy benyilallott a hálószoba ablakán, nagyon éles szögben megvilágítva a piszkosfehér, töredezett ablakkeretet. Egy-két napon át, ha nem volt felhő, a nap reggel eljutott az ágy lábáig is, de nem volt folytatás, azután csak a napfürdőző felső emeleti ablakokról verődött le hozzánk a napfény. Fontos ez, mert 5 évig éltünk Pesten az árnyékban. 


Sibelius helsinki


   Tíz évvel ezelőtt hatalmas hótakaró borította a finn fővárost, szikrázóan fehér volt minden. A folyamatosan dolgozó hómunkások hegyekbe hordták a városi havat, a fák koronájáig, az alacsonyabb tetejű házak ereszcsatornájáig. A vasútállomáson hagyott kerékpárok sora láthatatlanná vált a két méteres hó alatt. Ez mind feltűnt akkor. A fény és a tiszta levegő is. A kulcsot sikeresen elhoztam, ahonnan kellett, azután feltöltős telefonkártyát vettem a sarki kioszkban, majd sok gyaloglás után buszra szálltam. Az emeletes társasházat már messziről felismertem, a street view-n már Pesten számtalanszor bejártam az amúgy elég kietlen utakat és ösvényeket. A buszról hívtam finn feleségem, aki vidéki szüleinél táborozott a babával. „Látom a házat! Pont olyan, mint a neten!” Aztán, mivel le kellett szállni, esetlenül cibáltam a bőröndöket fél kézzel le a buszról, le a hóba. Telefonon közvetítettem, ahogy egyre közeledtem a házhoz.

  Lépcsőháztól-lépcsőházig mentem, mígnem meglett a D! A kulcs... működik! Beesetlenkedtem minden cuccommal a társasházba. Lift is van! Szűk lépcsőfordulókon trappolok felfelé, már csak a kulccsal a kézben. Majd később lemegyek a cuccért.

Az első emeleten (ami a finneknek a második) az ajtót háromszor ellenőrzöm. Valami furcsa, finn vagy észt név áll rajta. Belépek az ajtón. Fa illat, a lakás két szobája teljesen üres. A lakás, mint egy nyírfaszínű üvegház, melengetően, fényárban fogad. Hatalmas ablakokon keresztül tűz be a nap! Két oldalról árad egyszerre a fény a mindent beborító fehéren szikrázó hóról. Végre! Nem éreztem mást, csak ezt az egyet. „Végre!”


 


    Hamar lement a nap. Finn szokás szerint minden csillár és fényforrás hiányzott a szobákból, csak a konyhai munkaasztal neonja és a fürdőszoba két lámpája (na meg a hűtőszekrény...) adott fényt. A délutáni vaksi szürkületben, bútorok, ágynemű és fény nélkül botcsinálta Bear Gryllsként kezdetleges fészket eszkábáltam a parkettán. A ruháimat tettem a padlóra, de azokon kényelmetlen volt a fekvés. Internetes bolyongásaimból tudtam, hogy a Prisma áruház nem volt messze tőlünk. Elindultam hát gyalog.

     Első éjszakámat puha, új bolti takarók és párnák között töltöttem a padlón, a Zöld Zóna c. könyvet olvasva, kicsit bosszúsan, mert nem az volt, aminek gondoltam a reptéren, ahol vettem. Azon az éjjelen csönd volt. Aztán a következőn, a következőn, és minden egyes éjjelen csönd van, mindegyik lakásban, ahová csak költöztünk Finnországban, egészen mostanáig.

     A fuvaros január ötödikén érkezett a budapesti életünk tárgyaival, a 72 négyzetmétert kitöltő cuccok az 54 négyzetméterbe sűrűsödtek. Velük együtt megérkezett a feleség, baba és a tágabb rokonság is. Főztek, cipekedtek, segítettek. Jött fel egymás után a sok kopott, kilazult csavarú IKEA bútor, a kiömlő locsolóvíztől görbült kezeletlen polcok, a felmosórongyként lógó üstökű, fagyhalott szobanövények. Az egész olyan groteszk volt. Ott abban a tiszta, fényes lakásban minden a szegénységünket hirdette, de szerencsére pár hónap elég volt, hogy elkezdjük kényelmessé tenni a lakást. Ha most körülnézek, 10 év alatt teljesen lecseréltük a bútorainkat, pár rejtett cucc maradt csak a pesti életünkből.


hóban ketten lakotelepx  r


A dobozhegyek idővel lassan elfogytak, de egy dobozt sehogyan sem találtunk: a gyermek születésekor összeállított, kórházi emlékekkel, újságokkal és bizony egy üveg jó meggypálinkával ellátott cipősdobozt! Szegény apámnak szokása volt utcáról hozni a segítséget, és 10 éve is lefizetett egy csapat pesti csavargót, hogy segítsenek a költözésben. Az ápolatlan férfiak becsülettel vitték is a ládákat, bútorokat. Arra gondoltunk, hogy akkor tűnhetett el a babadoboz, amikor valaki meglátta a pálinkát benne. Szomorúan elfogadtuk a doboz hiányát. Vagy öt év telt el, amikor valaki rámírt a Facebookon, hogy laktam-e valaha a Royal udvarban, és nem hiányzik-e nekünk egy doboz babacuccokkal és egy pálesszal? Nem hittem a szememnek!



     Kiderült, hogy a doboz végig ott volt, ahová a gyerek születése után tettük, a költözésben senki nem nyúlt hozzá! Köszönöm B. Richárdnak a lovagias tettét, hogy elküldte Helsinkibe a dobozt! Ezúton követem meg a környék italboltjai előtt őgyelgő férfinépséget, hogy rájuk gyanakodtam. Ők jól végezték a rájuk bízott melót, és mi voltunk a hülyék!

Ez így egy szép kerek történet lett.    De nem csak ez, az elmúlt tíz év is az, ha jobban belegondolok....


Szerző:  Vilisics Ferenc

TravelBay.hu

UTAZÁST TERVEZEL?

TALÁLD MEG A LEGJOBB ÁRAKAT!
Megnézem
Repülőjegy kereső
Fapados és normál járatok
SkyScanner
Megnézem
Nemzetközi buszjáratok
Európa, Törökország, USA, 40+ ország
FLiXBUS
Megnézem
Nemzetközi szállások
Óriási választék rengeteg akcióval
Booking.com, ZenHotels
Megnézem
Szálláskereső Magyarországon
Rengeteg szálláshely, Last Minute kedvezmények, SZÉP kártya
Booking.com, Szallas.hu
Megnézem
Bérautó keresés A-tól Z-ig
A legismertebb cégek egy helyen, a világ minden pontján
DiSCOVER CARS
Megnézem
Utasbiztosítási kalkulátor
Hasonlítsd össze a legjobb biztosítók árait
Bank360
Megnézem
Facebook oldalunk
Utazási élmények első kézből!
TravelBay FB oldal
Tovább

Több, mint 2.200.000 szálláshely!

Szállodák, apartmanok, villák, és még kempingek is a világ körül. Az év bármely szakában találhat szálláshelyet a legjobb árakon.