Zeusz és Pallasz Athéné, Akhilleusz és Odüsszeusz, Periklész és Nagy Sándor, Platón és Szókratész földje… a gazdag múlttal és mitológiával rendelkező Görögország vitathatatlanul az európai kultúra bölcsője, számtalan kitűnő hadvezér, politikus, filozófus, költő, drámaíró, értékes antik műkincs és napjainkig lenyűgöző műemlék megálmodójának otthona.
Nem meglepetés, hogy számos történelmi helyszíne igen hamar felkerült az UNESCO világörökségi listájára, amelyeket az alábbiakban dióhéjban mutatok be számotokra, így ha esetleg egy adott UNESCO-helyszín közelében nyaraltok, és nemcsak a pocitokat süttetnétek a nappal a tengerparton, vagy akár egy komplett üdülést szerveznétek a görög világörökségi helyszínek témája köré, könnyebb dolgotok legyen, és ne maradjatok le egyetlen látványosságról sem, lássátok csokorba szedve az egyes helyszíneket!
1., Akropolisz– Athén (1987)
Kezdjük mindjárt a görög főváros büszkeségével, az athéni Akropolisszal! A város feletti 156 méteres dombon magasodó fellegvár még romjaiban is megkapó látvány: az őskortól fogva lakott, erődként és szentélyként használt területen az i.e. 6. században, a görög-perzsa háborúk hadizsákmányaiból, illetve a Déloszi Szövetség pénztárába befolyt adókból kezdődtek meg az athéniak grandiózus építkezései. A legfontosabb épület a város védőistenének, Pallasz Athénének szentelt ión stílusú templom, a Parthenón. A rómaiak igyekeztek vigyázni a területen található építményekre, nem úgy, mint a későbbi korok emberei; a középkorban mecsetként, de lőszerraktárként is használták az Akropoliszt, amely felrobbant, súlyos károkat okozva ezzel a régi épületekben.
2., Apollón-szentély– Delphoi (1987)
A festői Parnasszosz-hegy oldalában húzódó egykor hírneves jósdájában valaha Apollón, a fény, a gyógyítás és a jóslatok istenének papnője, a Püthia osztogatta kétértelmű próféciáit messze földről érkezett híres hadvezéreknek, politikusoknak és követeknek - természetesen busás jutalom fejében, amelynek tanúbizonyságai az itt található kincsesházak romjai is. Az ókori görögök úgy tartották, hogy ez a hely a világ közepe és Apollón itt győzte le Püthónt, a világot veszélyeztető óriáskígyót. Legfontosabb épülete az i.e. 4. században épült Apollón-templom.
3., A Meteóra-kolostorok– Pindosz-hegység (1988)
Szintén Görögország leghíresebb látnivalói közé tartozó hely. A homokkőből álló meredek sziklacsúcsok tetejére épült kolostorok többsége a 14. századból származik, noha a szerzetesközösség már a 12. századtól fogva felfedezte magának a területet. Mivel a szerzetesrend jelentős vagyonhoz jutott, de a folytonosan változó politikai erők állandó bizonytalanságban tartották őket, úgy döntöttek, hogy a megközelíthetetlennek tűnő sziklákon keresnek maguknak menedéket. A kolostorok falait számos freskó díszíti, amelyek krétai festők keze munkáit dicsérik. Az épületek a 16. században fokozatosan elnéptelenedtek és manapság már csak négy olyan kolostor létezik, ahol még működő vallási közösségek élnek.
4., Athosz-hegy - Chalkidiki-félsziget (1988)
Habár az Athosz-hegyet már a 9. századtól lakják a szerzetesek, a szerzetesi regulát csak a 10. században alkotta meg Athószi Athanasziosz, akinek közeli barátjából később császár lett, így a központi hatalom támogatása jóvoltából a monostor nemsokára felvirágzott. A folyamatos fejlődést a 14. században kalóztámadások akasztották meg, majd szerb és oszmán uralom következett. 1927-ben a félsziget teokratikus köztársasággá alakult és azóta teljes autonómiát élvez. Csakúgy, mint a Meteórákban lévő kolostorokban, úgy itt is értékes freskókkal, ikonokkal, kegytárgyakkal és kéziratokkal találkozhatunk.
5., Szaloniki bizánci műemlékei – Thesszaloniki-félsziget (1988)
Az i.e. 316-ban alapított város az ókorban jelentős kereskedelmi központ volt. Később a rómaiak, a bizánciak, illetve az oszmánok is megfordultak a városban, amely a római uralom utolsó évszázadaiban a kereszténység egyik fontos centrumává fejlődött, ennek köszönhető, hogy rengeteg ókeresztény és bizánci műemlék található Szalonikiben. A legrégibb keresztény templom a város védőszentjének, Szent Demetiosznak szentelt Hagiosz Dimitriosz-bazilika, amelyet az 5. században építettek, de ezen kívül érdemes még megnézni a Hagia Szofia- és a Panagia Khalkeón- (11. század), a Hagia Ekaterini- (13. század vége, illetve a Hagia Apostoli-templomokat is (1327).
6., Apollón Epikuriosz (Segítő Apollón) temploma– Basszai (1986)
Az i.e. 5. században emelt épület tervezői Iktinosz és Kallikratész voltak, de a mészkőből és márványból épült templom nem elsősorban erről, hanem arról nevezetes, hogy ez Görögország legépebben maradt ókori temploma, pár évszázad múlva pedig jelentősen befolyásolta a hellenizmus építészetét. Mivel a görög műemlékvédelem szerette volna megőrizni az épségét és megvédeni az időjárástól, ezért - szükséges rosszként - egy védőtetőt emeltetett az épület fölé.
7., Epidauroszi Aszklépiosz-szentély– Peloponnészosz-félsziget (1988)
A gyógyítás istene az i. e. 6. század folyamán kapott saját szentélyt Epidauroszban amely köré a következő évszázadok során több templomot, fürdőt és kórházi épületet emeltek, amelyek a teljes testi-lelki felüdülést szolgálták. Az Aszklépiosz-szentély mellett fontos épület még az Artemisz-templom és az Eukoimenterion (a szent terület tulajdonképpeni „kórházi része”, itt ápolták a betegeket), de nem mehetünk el szó nélkül Epidaurosz i.e. 3. század során épült színháza mellett sem, amelynek tervezése Polükleitosz nevéhez fűződik, ahol nemcsak gyönyörű panoráma és igazi antik szimmetrikus tökéletesség fogad minket, de a teátrum akusztikája is kimagasló.
8., Olümpia – Peloponnészosz-félsziget (1989)
Az első olimpiai játékok színteréül szolgáló terület már i.e. 1000 óta Zeusz egyik fő kultuszhelyeként vált ismertté. Az első olimpiai sportversenyek megrendezésére a győzteslisták tanúsága szerint i.e. 776-ban kerül sor. A területen állt az ókori Görögország két legfontosabb szentélye: a 6. századból származó Héra-templom és az 5. századi Zeusz-szentély, ahol valaha Pheidias, az ókori Hellász legjelentősebb szobrászának 36 méter magas, elefántcsontból és színaranyból faragott monumentális Zeusz-szobra állt, míg a négyévente megrendezésre kerülő vallási és atlétikai ünnepségre érkező sportolók ügyességének bemutatására tornaterem és stadion állt rendelkezésre.
9., Mükéné és Tirünsz – Peloponnészosz-félsziget (1999)
Mükéné és Tirünsz a bronzkori Görögország legjelentősebb politikai, kulturális és gazdasági centrumai voltak. Az i. e. 15-12. század közötti időszakban ezen városok a görögökre is jelentős hatást gyakorló mükénéi civilizáció központjai voltak, de i. e. 1200 körül máig ismeretlen okokból mindkét civilizáció összeomlott, amelyeket csak a 19. században sikerült Heinrich Schliemann régészcsapatának ismét felfedezni. A mükénéi fellegvár egy dombon terül el, és kötőanyag nélküli kőtömbökből álló ún. küklopszfalakkal vették körül. A falakon túl Mükéné emblematikus építménye még az „Oroszlános kapu” és a méhkassírok, ahonnan az aranyból készült úgynevezett Agamemnón-maszk is előkerült. Tirünsz leghíresebb látnivalója a küklopszfalakkal körbevett erőd és a palota.
A következő cikkben a maradék kilenc UNESCO-örökséget fogom ismertetni, ne maradjatok le arról sem!
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk