Én, mint „lelkes pályakezdő pedagógus” utolsó osztálykirándulásként egy nagy közös tengerparti nyaralást szerveztem a legelső osztályomnak a szakmunkásvizsgájuk után. Szállást és a vonatjegyeket az Expressz Utazási irodán keresztül foglaltam le. Osztályomból – anyagi okok miatt – mindenki nem jöhetett el, de együtt utazott velünk nővérem családja, Erzsi barátnőm és egyik fiú édesanyja is.
Kb.30 órát utaztunk a Balt – Orient expresszel a Keletitől Várnáig. Keresztülvonatoztunk Románián. Emlékszem, amikor Erdélyben megálltunk egy kisebb falu közelében gyerekek rohantak kéregetni a vonathoz. Csokit, cukrot, rágót, szappant dobtunk ki nekik. Rossz volt látni a nyomorukat. Vonatunk Arad, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Brassó útvonalon haladt. Este, miután Bukarestet elhagytuk, megágyaztunk 6 személyes fekvőhelyes fülkéinkben (couchette) és elaludtunk.
Ruszénél léptük át a bolgár határt, ekkor persze felébresztettek, határőrök, vámosok lepték el a vonatot. Utána már nem is nagyon tudtunk elaludni, hisz néhány órányira voltunk csak Várnától. Izgatottan vártuk, hogy mikor pillantjuk meg végre a tengert. A késő délelőtti órákban érkeztünk meg a bolgár tenger fővárosába, Várnába. Csomagokkal felpakolva, térképpel, útikönyvvel felszerelkezve és orosz tudásunkat szükség esetére felelevenítve gyalog indultunk neki megkeresni az Albenába induló busz megállóját. Sose felejtem el a bolgárul bemagolt mondatot: koge tragva autobus Albena?
Bő fél óra múlva már a Várnától északra eső Albenában voltunk. Az albenai üdülőtelep 1969- ben 10 szállodával nyitott. Néhány év alatt a bolgár tengerpart egyik leginkább látogatott, legkedveltebb üdülőhelyévé terebélyesedett. Számtalan modern szálloda, sok – sok étterem, hangulatos, főként népi jellegű szórakozóhely, sportpálya és autós camping épült. Egységesen megkomponált, méhsejt rendszerű, lépcsőzetes hófehér magas épületek sorakoztak végig a vörösessárga homokos strand mentén.
A mi campingünk a domb oldalában, a tenger fölött volt. Két ágyas komfort nélküli faházakat kaptunk, egy egész sort mi foglaltunk el. A házsorok lépcsőzetesen, egymás fölött voltak. Kétsoronként voltak a zuhanyzók, WC-k, mosdók. A dombtetőn volt a camping bejárata, a recepció, egy élelmiszer bolt, egy büfé és a buszmegálló. De a tengerhez egyszerűbb, rövidebb út is volt. Az alsó házsortól szerpentinszerűen lépcső vezetett le a parthoz. A lépcső pont a partra vetett hajóként megkomponált, Arabella bárhajó mellett érte el a homokos tengerpartot.
