A Felvidéken járva megelevenednek előttünk Mikszáth Kálmán regényeinek helyszínei és alakjai. A csodaszép vadregényes tájakon és a középkori, gót és reneszánsz épületek által közrefogott macskaköves tereken járva úgy érezhetjük, hogy megállt körülöttünk az idő.
1., Árva vára
A több mint száz méter magas, roppant sziklaszirten magasodó Árva vára az azonos nevet viselő folyó felett határozottan uralja az egyébként is gyönyörű tájképet. A vár hátterében a Nyugati-Tátra és a Kis-Fátra vonulatai húzódnak, amelyek csak még inkább kiemelik a magaslaton elnyúló ódon román stílusú kastély, valamint a környező vidék zabolátlan szépségét. A kastély építői ugyanakkor elsősorban nem a környezet és az esztétikai értéke miatt emelték, hanem azért, mert innen remekül be lehetett látni a környező területeket.
2., Krasznahorka vára
A Rozsnyótól pár kilométerre található Krasznahorka közmondásosan büszke vára egy nevéhez méltó módon valóban látványos sziklamagaslaton foglal helyet. A 14. század első évtizedeiben épült óriási lovagvár az Andrássy család ősi fészke. A nagymúltú dinasztia első tagjai reneszánsz erőddé építették el a főleg védelmi feladatokat ellátó várat és bástyákkal és tornyokkal is ellátták. Végül pedig egy pompás és kényelmes palotaszárnyat is emeltek, amely azonban már inkább reprezentációs célokat szolgált, mutatva a vár birtokosainak hatalmas vagyonát és befolyását. Sajnos a vár néhány része 2012-ben lángok martalékává vált; a tető beomlott és Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye is megsemmisült a tűzvészben, bár a termek többségében nem esett nagyobb kár és a falak is épségben maradtak. A tűzvészig múzeum működött a várban, ennek újranyitása a tervek szerint a jövő évben következik be.

3., Selmecbánya
A Felvidék talán legősibb és egyik leggazdagabb bányavárosa, amely mesés gazdagságát a környékbeli hegyek gyomrában rejtőző ezüst- és aranyteléreknek köszönhette. Ennek köszönhetően már a 13. században szabad királyi városi rangot viselt, 1770-ben pedig itt nyílt meg a világ első bányászati akadémiája. Hangulatos, a Mikszáth-regényekben gyakran emlegetett, a középkori városszerkezetet híven őrző utcácskáin ma is gyönyörű épületek sorakoznak, amelyek 1993 óta az UNESCO világörökség részét képezik. A város történetével az Óvárban berendezett kiállításon ismerkedhetünk meg, utána pedig, ha van kedvünk, végig járhatjuk a városka templomait, amelyek a 13-18. század között épültek, körül járhatjuk a várost övező víztározó tavakat (Ilyen pl. a Klinger-tó), de ami a városban járva szinte kötelező program, az az 1974-ben megnyílt Szabadtéri Bányamúzeum meglátogatása. A skanzen föld feletti és földalatti részén bemutatásra kerülnek az egykor használt bányagépek, bányamozdonyok, a kézi meghajtású, fából készített szellőzőberendezés, de még ásványkiállítás is kapott itt helyet, amelyek egy egyórás vezetés keretében járhatók végig. Ha pedig nem lenne elég a látnivalókból, álljunk ki a Maflasarokra, de a Városháza különösen működő órája is tartogat némi meglepetést az ide utazók számára.
4., Bártfa
Az Eperjestől mintegy félórányi autóútra, a lengyel-szlovák határ mellett festői környezetben fekvő bájos városka a Tapoly folyó partján terül el. A ciszterci szerzetesek által a 12. században alapított Bártfa fontos kereskedelmi út mentén jött létre, így lakói is elsősorban kereskedelemmel, illetve vászonkészítéssel foglalkoztak. A századok során egyre gyarapodó városka lakói idővel evangélikus hitre tértek. A város emblémájává vált régi városháza a 16. században épült reneszánsz stílusban. A meredek, díszekkel ékített tető és az érdekes kőcsipkék teszik különlegessé az épületet. Ma a Sárosi múzeum működik benne. A mostani Városháza ugyan egyemeletes, viszont ez is régi, még 15. századi alapokra épült. Szintén a gótika „terméke” a látképben a főteret uraló Szent-Egyed bazilika is. A városban egy barokk kolostor és falumúzeum is található. A városban egyes részeken még most is látszanak a városfal és a néhai bástyák maradványai, de 1777-ben gyógyvizet is találtak itt, amelyre fürdőházat emeltek. A településen még ma is rendszeresek a vásárok a legnagyobbat Szent István napja (aug.20.) körül tartják.
