Az Isztriai-félsziget északnyugati csücskében megbúvó, Szlovéniához tartozó, képeslapra illő városka rengeteg meglepetést tartogat a középkori építészet szerelmesei számára. Az olaszosan mediterrán hangulatú, velencei stílusú lakóházakkal zsúfolt kikötőváros egyben közkedvelt üdülőhely kora májustól egészen késő augusztusig.

Az illír, római, később frank és német, még később pedig olasz, osztrák-magyar és szlovén fennhatóság alatt álló terület nevét az itteni vöröses árnyalatú partmenti sziklák után kapta (pürannosz= piran = piros). Fénykorát az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt élte; a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében rengeteg fejlesztésen, építkezéseken esett át a zegzugos sikátorokkal tűzdelt város modern központtá. Ekkoriban épült ki a Trieszt-Piran-Porec vasútvonal is, amely 1935-ig maradt használatban. Ennek a nyomvonalán rendezik meg 1996 óta minden évben a Parenzana Marathon néven ismert mountain bike kerékpár versenyt. A csodás fekvésű Piran fő bevételi forrásait a turizmus és a halászat jelenti, a település környezetében éppen ezért nemcsak repülőteret, hanem egy nagyobb yachtkikötőt (marinát) is kialakítottak.

---

---

Ha nyaralásunk során nem annyira a fürdés, hanem inkább a kultúra, az építészet és a városlátogatás érdekel minket, Piranban otthon érezhetjük magunkat. A település Koper és Portoroz irányából is megközelíthető, de talán valamivel egyszerűbb a Portorozból vezető úton. A hosszan elnyúló földnyelven elterülő óvárost csak gyalogosan lehet megközelíteni, ezért a Piran centrumától délre a tengerparton lévő parkolókba tehetjük le kocsinkat. Innen, ha bírja a lábunk, mehetünk gyalog is, ha viszont nem szeretnénk pl. a nyári napközbeni rekkenő hőségben akár gyerekekkel bumlizni, válasszuk inkább a helyi tömegközlekedést.

---

---

Bátran nézzünk szét Piran hangulatos utcáin! A város szűk utcácskái és virágos terei jó kiindulópontjai lehetnek egy romantikus andalgásnak vagy a hely felfedezésének. Ha eltévednénk, kérjünk nyugodtan útbaigazítást a helyi lakosoktól, akik közül sokan nemcsak szlovénül és olaszul, de angolul is beszélnek. A belváros központja egyértelműen a híres zeneszerzőről, Giuseppe Tartiniról elnevezett tér, ahol nemcsak a szobrát állították fel, de itt található a komponista szülőháza is, mely ma emlékszobaként várja a látogatókat. A téren kapott még helyet a klasszicista stílusú hatalmas Városháza, de a 15. század elején velencei gótikus stílusban épült Benečanka nevű palota is, amelyet a város akkori elöljárója építtetett ifjú szeretőjének. Félig nyilvános viszonyukra és az ezzel kapcsolatos pletykákkal való nemtörődömségükre utalhat a homlokzaton szereplő mondat: „Lassa pur dir!” (Csak hadd beszéljenek!)

---

---