Kalinyingrád egy Oroszország számára rendkívüli stratégiai jelentőségű orosz régió, ami történelmi múltja miatt sokkal erősebben és több szálon kötődik Európához, mint az anyaországához.

   Oroszország és Európa egyik legújabb és legelegánsabb metropoliszát varázslatosan szép  elhelyezkedése és monumentális épületei teszik nagyon különlegessé.  Oroszország új fővárosa Nagy Péter cár 1703-as kezdeményezésére épült fel a Balti-tengerbe ömlő Néva folyó szigetei között húzódó csatornák mentén. Olasz, francia, német és osztrák  építészei Európai mércével is csodálatos várost hoztak létre, ami alig tíz év elteltével 1713-tól Oroszország új fővárosaként ismert meg a nagyvilág.

  Budapest mai metróállomásai modernnek és minimalistának tűnnek, a  posztszovjet metropoliszok földalatti állomásaihoz képest.  Moszkva, Szentpétervár és Harkov állomásait mozaikok, stukkódíszek és kristálycsillárok díszítik, így az utasoknak joggal az az érzése támad, mintha csak  palotákban lennének. Nézze meg, hogyan néznek ki Moszkva és a szovjet korszak nagyvárosainak metrói!

Ebben a cikkben egy különleges úticélról, a „ZÁLÁTOJE KÁLCO”, azaz az orosz Arany Gyűrű városairól lesz szó. A Moszkvát is érintő, nagyjából ellipszis alakban csoportosuló települések bejárásával átfogó képet kaphatunk az orosz kultúra és történelem fejlődésének legfontosabb állomásairól. Az orosz főváros környékén található településeken alakult ki sok olyan tradicionális sajátosság, amelyek a későbbiekben hatalmas kiterjedésű nagyhatalommá tették Oroszországot.

  Oroszországban – illetve akkor még a Szovjetunióban – kétszer jártam korábban, de Szentpétervár eddig kimaradt az életemből. Régóta szerettem volna eljutni Észak Velencéjébe is, 2016-ban 5 éve végül ez is sikerült.

 Mi rejlik a Fekete-tenger mélyén? Nyüzsgő élet vagy végtelen csend? A hatalmas víztömeg mindig is kíváncsivá tette a partjai mentén élő népeket, számos mítosz él róla napjainkban is. Ami viszont meglepő lehet, hogy a Fekete-tengerről szóló rejtélyes történeteknek nagyon is van igazságalapjuk.

  A napokban lesz egy éve, hogy a szabadkai "Spartak" Hegymászó Sportklub szervezésében nekivágtunk Oroszországnak, hogy téli körülmények közt megmásszuk Európa legmagasabb csúcsát, az 5642 méter magas Elbruszt. Nyári körülmények között már négyen jártak korábban a hegyen ötfős csapatunkból, télen viszont csak kevesek próbálkoznak a csúcs meghódításával. Örömmel gondolok vissza erre a kalandra, hiszen a negyedik magyar vagyok, aki télen állhatott az Elbrusz tetején, Szerbiából pedig évek óta nem indult neki télen senki. 

 Moszkva és Szentpétervár után Novoszibirszk számít Oroszország harmadik legnagyobb városának.  Szibéria  legnagyobb települése közel 130 éves,  másfél milliós  lakosságával komoly régióközpont. Oktatási, tudományos, kultúrális és szórakozási  központokkal valamint jelentős iparvállalatokkal is rendelkezik.  

 Megint egy építőtábor, egy „igazi”. Ezúttal tényleg a Szovjetunióban. Egy 20 fős ELTE-s csoport vezetőjeként és tolmácsaként vettem részt rajta.