Húsvétkor Jézus kereszthalálát és feltámadását ünnepli a keresztény világ, mára azonban nem csak a hívőknek jelentős ez az ünnep.
A keresztény, különösen pedig a katolikus vallásban a húsvéti időszak két hetet jelent, mely Virágvasárnappal veszi kezdetét és Fehérvasárnappal zárul. Maga a húsvéti ünnepkör azonban nagyobb időt ölel fel, hiszen Hamvazószerdától ( 40 napos böjt kezdete ) egészen Pünkösdhétfőig tart. Időpontja mindig változik, a tavaszi nap-éj egyenlőségutáni első holdtöltét követő vasárnap húsvétvasárnap.
| Utazási Tipp |
| Utazások Ausztriába |
A húsvéti népszokások területenként különbözőek lehetnek, ami az ókorig és a kereszténység elterjedéséig vezethető vissza. A pogány hiedelmek és népszokások között találhatunk számos olyan szokást, mely a kereszténység felvétele után beépült az egyházi szokások közé.
A pogány hitvilágban tavasz kezdetén a természet újjászületését, az életet és termékenységet ünnepelték, az ekkor kialakult hiedelmek és szokások megtalálhatóak mind a mai napig a húsvéti hagyományok között.
A húsvét német elnevezése, az Ostern is nagy valószínűséggel az ógermán Ostera istennő nevéből ered, akit hagyományosan tavasszal ünnepeltek, és aki a termékenység és megújulás istene volt.
Lássuk van-e Ausztriában olyan egyedi húsvéti népszokás, mint például Magyarországon a húsvéti locsolkodás.
Osterhase und Ostereier – vagyis a húsvéti tojás és a húsvéti nyúl
Elmondhatjuk, hogy Ausztriában is a húsvéti nyúl hozza a húsvéti tojásokat, hiszen mindkét fogalom olyannyira összeforrt a húsvéttal, hogy általánosnak tekinthető, minden országban megtalálható jelkép. Német nyelvterületről lévén szó, így érdemes megjegyezni, hogy a már említett Ostera ógermán termékenységistennő állandó jelképe a nyúl, míg a pogány hitvilágban tojásokat adományoztak, ajánlottak fel neki.
Innen ered a tojáskeresés is, ugyanis a kereszténység elterjedésével betiltották a pogány hagyományokat, ugyanakkor a szokások tovább éltek.
Az egyházi tilalom miatt tilos volt a pogány istennőnek tojásokat felajánlani, ezért az emberek azokat a mezőkön, erdőkben rejtették el, majd később a családjaikkal, barátaikkal közösen megkeresték őket.
A tojásfestés viszont már középkori eredetű, arra vezethető vissza, hogy nagyböjt ideje alatt kevesebb tojást ettek az emberek, a friss tojásokat pedig főzéssel tartósították. A nyers és a főtt tojások összekeverését megelőzendő a főtt tojásokat növények segítségével megszínezték, a legegyszerűbb és legkedveltebb a piros szín, az élet és erő színe, volt.
Osterfeuer – húsvéti máglya
Szintén pogány eredetű, egykor a tél végleges elűzését szolgáló hagyomány, mely a kereszténységben Jézus feltámadását szimbolizálja.
Nagyszombaton, az esti mise után gyújtják meg ezeket a körülbelül egy méter magas máglyákat, ahol összegyűlnek a hívők és hálát adnak bűneik megváltásáért.
A húsvéti máglya hagyománya következő tartományokban a mai napig nagy jelentőséggel bír: Stájerország, Burgenland, Tirol, Karintia és Alsó-Ausztria. A húsvéti máglya egy verziója leginkább Stájerországban elterjedt. Itt ugyanis az a szokás, hogy a hagyományos máglya mellett készítenek egy keresztet, melyre Jézus szenvedéstörténetének különböző stációit ábrázoló képeket akasztanak, majd ezeket a megszentelt képeket megvilágítják.
Passionsspiele – passiójáték
Jézus szenvedéstörténetét és feltámadását bemutató előadások leginkább Tirol, Karintia és Burgenland tartományokban képezik az ünnepek részét.
Geweihte Osterjause – megszentelt húsvéti ételek
Csakúgy, mint nálunk, Ausztriában is hagyomány húsvétvasárnap a templomban megszenteltetni a hagyományos húsvéti ételeket – a sonkát, tojásokat és kenyeret.
A húsvéti hagyományos ételekhez tartozik, hogy a legtöbb házban Nagycsütörtökön úgynevezett Zöld Csütörtököt tartanak, ilyenkor általában zöld alapanyagokból készült ételeket fogyasztanak a hagyománytisztelők.
| Utazási Tipp |
| Utazások Ausztriába |
Opferwidder – áldozati kos
Az „Opferwidder” Dél-Tirol tartomány hagyománya. A középkorban számos zarándok kereste fel az Obernmauernben található Maria Schnee zarándoktemplomot húsvét hetében, ahol ilyenkor tartották a „Widderverlosung”-ot, azaz juhok kisorsolását. A hagyomány szerint ilyenkor került bemutatásra az áldozati kos is.
Osterratsche – húsvéti kereplő
Szintén Tirol tartományban hagyományos, azonban számos más tartományban is megtalálható szokás.
Nagycsütörtökön egyházi szokás szerint elhallgatnak a harangok, azonban ilyenkor is kell „figyelmeztetni” az embereket, ezért a legtöbb tartományban, napjainkban leginkább már csak a falvakban, a gyerekek kereplőkkel járják az utcákat.
Láthatjuk tehát, hogy nyugati szomszédunknál nagy hagyománya van a húsvéti ünnepeknek, melyek nagy része egyezik a világon mindenhol megtalálható szokásokkal, ugyanakkor találhatunk különlegességeket is. Már csak ezért is érdemes lehet felkeresni Ausztriát.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk