Wiener Neustadt fejlődésébe egyébként a vasút kiépítése hozott új lendületet 1854-ben, innentől ugyanis vasúti csomóponttá vált a Szlovéniába, illetve a horvát tengerpartra, Triesztbe tartó osztrákok számára. 1910-ben pilótaiskola létesült a városban. A városka a II. világháborút alaposan megszenvedte: szinte földig bombázták, úgyhogy majdnem az összes épületét újra kellett építeni. Idővel azonban a városka talpra állt és manapság már Ausztria egyik legfontosabb közlekedési, kereskedelmi és ipari központja. S hogy mit nézzünk meg, ha egyszeri turistaként a városba vezet utunk? Kezdjük a 13. századból származó dómnál. Az egykor püspöki székhelyként működő Wiener Neustadt román-gótikus főtemploma és tornyai némileg hasonlítanak a pécsi bazilikára. Az épületet kettő torony, a belső teret pedig pompás faragványok díszítik. A dóm oldalába falazva találjuk meg a már említett, kivégzett magyar-horvát nemesek sírköveit.
A város másik látványossága a 12. században épült, ám az évszázadok folyamán többször is átalakított Babenberg-kastély, Ausztria első uralkodócsaládjának egykori székhelye. A kastély 1752 óta hadi iskolaként működik (napjainkban az alapítója után, Mária Terézia Katonai Akadémia néven fut), de nyilvánosság által ritkán látott belső terei mellett gót stílusú kápolnája is figyelemre méltó. Udvarán és kertjében szebbnél szebb, uralkodókat ábrázoló szobrokkal találkozhatunk. Érdekessége még, hogy a kastély belső kápolnájában nyerte el végső nyughelyét I. Miksa német-római császár, aki első ízben virágoztatta fel igazán a Habsburg-házat. Az ő házasságpolitikájának is köszönhető, hogy unokája, V. Károly császár egy olyan birodalmat örökölt, ahol „sosem nyugodott le a nap”.
További látnivalók még az Aviaticum, amely egy repülőmúzeum, a Neuklosterkirche, ahová III. Frigyes feleségét, Portugáliai Eleonórát temették, de a város csinos épületekkel körülvett tágas főterén is akadnak még látványosságok. Ilyen például a Városháza, ahol egy régiségekből álló kiállítást nézhetünk meg. Ennek egyik, ha nem éppen a legbecsesebb darabja az ún. Corvin-serleg, amely III. Frigyes ajándéka volt Mátyás király számára. Az ezüstből és aranyból készített, majdnem egy méter magas osztrák ötvösremek valóban 15. századi eredetű, az azonban kissé valószínűtlenül hangzik, hogy az osztrák császár békeajándékként adta volna a magyar király számára. Mindenesetre Wiener Neustadt lakói szerint a kupát Mátyás király ajándékozta városuknak az osztrák császárral történt békekötés zálogaként.
Booking.com
Készítette: Soponyai-Méhes Judit Képek: Wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk