Meglátogattuk a budai várban lévő ideiglenes kiállítást, ami sokáig az USA tulajdona volt és hajdanán lőporraktárként funkcionált. Ez az Erdélyi bástya.

Reggel tizenegy felé érkeztünk a helyszínre, a budai vár egyik mellékutcájában elbújó recepciós irodához. Bár a Várnegyed lakosa vagyok évek óta, egyszer sem jártam erre. A bástya történetét sem ismertem, ezért duplán örültem a kiállítás hírének, hogy jobban megismerhetem a lakóhelyem történetét is. A tárlatvezetés nem vett több időt igénybe 25-30 percnél, a tárlatvezető egy szimpatikus hölgy volt, aki a bástya történetét az Árpád-kortól kezdte mesélni.

---

---

Az első király, akit név szerint említett, az IV. Béla volt, akinek az 1241-42-es tatárjárás után megváltozott politikájáról volt szó (tatárjárás előtt elvett várakat a nemesektől, a tatárjárás után pedig rengeteg területet adományozott vissza azzal a kikötéssel, hogy a nemes húzzon fel ott egy kővárat). A Budai vár is ekkor esett át egy kisebb felújításon. Másodjára azt emelte ki, hogy az Árpád-ház kihalásával az Anjou királyok alatt megváltozott a budai oldal (és a vár), ugyanis az új család sokkal jobban elkülönült a köznéptől. Szóba került még Mátyás király is, aki kvázi felvirágoztatta az országot, ezzel együtt pedig Budát is, viszont uralkodása utolsó éveiben Bécsben trónolt és 1490-es halálakor a kincstár üres volt. Ezután pár éves káosz köszöntött az országra, ami Mohácsnál csúcsosodott ki 1526-ban, amikor az ország kiszolgáltatottá vált a török szultánnak.

---

---

---

Szapolyai Jánosról is szó esett, mint a bástya feltételezett építtetőjéről, illetve az 1540-ben bekövetkezett haláláról, majd Buda elfoglalásáról. A következő történelmi dátum 1684 volt, az első kísérlet Buda visszafoglalására, majd 1686, amikor ez ténylegesen sikerült is. Az egyik itteni épületben tartották fogva Táncsicsot 1848-ban. Száz évvel később pedig a vesztes második világháború után kompenzációként megkapta a lőporraktárt az Amerikai Egyesült Államok, és egészen 2014-ig az ő tulajdonukban állt.

---

---

Az út egy nagyon hangulatos sárga faúton vezetett le a bástya romjáig, a bástya és a faút között pedig rengeteg virág dobta fel még jobban a helyet. Megismerkedhettünk közelebbről a Farkasveremmel is (amiben valójában mindig is csak szennyvíz volt, de a Hunyadiakhoz hasonlóan, akik Medvevermekkel félemlítették meg az ellenségeiket, a név itt is egész jól betöltötte a szerepét)

---

{gallery}erdelyi_bastya{/gallery}

---

Az is szóba került, hogy 2018-ban egy ásatáskor egy tarisznyában elrejtve aranypénzeket, találtak, amit valószínűleg Buda ostromakor egy janicsár rejthetett el, ami több évnyi zsoldja lehetett.

---