Fővárosunk egyik jellegzetes jelképe a Szabadság-szobor, ami a Gellért-hegy legmagasabb pontja. Ismerjék meg!
Budapest ostroma után 1945-ben határozták el, hogy épülnie kell egy hősi emlékműnek, ami a szeptemberi törvényeket követően méltó emléket állít a "felszabadító" szovjet katonáknak. A munkálatokba beleszóltak a szovjet tanácsadók is, akiknek a nyomására az eredeti helyszínről, a Horváth-kertről átkerült a Gellért-hegyre. Ezzel párhuzamosan az eredeti, 8-10 méteres magasságát is megváltoztatták 35 méterre. A mostani nőalak előtt egy zászlót emelő szovjetet ábrázoló szobor állt, amit 1956-ban a dühös tömeg ledöntött - az emlékmű többi részét a helyszínre érkező katonák "védték" meg.
A rendszerváltás után a nőalakot körülvevő szoborcsoportot eltávolították, viszont a főalakot meghagyták, mivel azt a budapestiek és a turisták is megszerették. A következő években aztán az átalakítások során levésték a kőről a ciril betűket, és minden, a Szovjet Vörös Hadseregre emlékeztető, megemlékező részletet. A mai narratíva szerint a szobor a magyar nemzet 1100 éves, és a világ összes hősének állít emléket. A talpazaton pedig ennek szellemében az alábbi áll: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”
Érdekességek a budapesti Szabadság-szoborról!
- Nemrég a Greenpeace Magyarország Egyesület pár aktivistája felmászott rá, majd a szoborra és a talpazatra „Tiszta levegőt!” molinót lógattak.
- Amikor 1980-ban Farkas Bertalan az első és egyetlen magyarként járt az űrben, a szobor kicsinyített mása is bekerült azok közé a tárgyak közé, amiket jelképként felvitt magával az űrbe.
- Még a grúz Goriban található Sztálin múzeumban is megtalálható belőle egy darab, amit 1951-ben adományozott oda a magyar állam.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk