A „csakra” szankszrit eredetű szó, jelentése „kerék”. A hinduk úgy hiszik, hogy ahol összefutnak a Föld jelentősebb energiavonalai, azok a helyek „csakrákat” képeznek, ahol az emberi szellem felfrissülhet és feltöltekezhet. Éppen emiatt sokan úgy vélik, hogy a Visegrádi-hegység legmagasabb tagja alatt dobog Földünk szíve, emiatt pedig rengeteg pozitív energia összpontosul ezen a helyen.
A néphit szerint a magaslat is ezekről a titokzatos, ámde jótékony hatással bíró erőkről nyerte a nevét, amelyek nemcsak egészségesebbé tesznek bennünket, hanem életünk minden területére is kedvező befolyással bírnak. A táltoshit szerint is Dobogó-kő az a hegy, ahol „az Ég összeér a Földdel”. Nos, akár igazak az állítások, akár nem, annyi biztos, hogy a túrázás, a kiváló minőségű levegő és az erdőjárás során kikapcsolódunk, a hegy tetejéről nyíló csodás kilátásba pedig annyira belefeledkezhetünk, hogy - legalább egy időre - búcsút mondunk a stressznek és a mindennapok gondjainak.
A Visegrádi-, közelebbről a Dunazug-hegységben található Dobogó-kő régóta kedvelt zarándok-, és pihenőhely; a túrázásnak is régre nyúló hagyományai vannak errefelé. Bár a középkorban a magyar királyok kedvelt vadászterületeként számon tartott Dobogó-kő minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt, a legtöbb turista mégis inkább tavasszal és nyáron vállalkozik a megmászására. Ennek fő bizonyítéka az egykori, báró Eötvös Józsefről elnevezett menedékházban manapság kialakított Turistamúzeum, amely a magyar turistamozgalom történetéről, valamint Téry Ödön és Thirring Gusztáv munkásságáról számol be.
Mellette egy 1906-ban épült, kőből készített menedékház is áll, ahol nemcsak megszállhatunk, de kedvünkre válogathatunk a házias fogásokból is. Ha itt már nem akadna hely számunkra, megpihenhetünk a Makovecz Imre által tervezett, első nemzetközi elismerést kiváltó munkájában, a Zsindelyes Vendégházban. Ha úgy tartja kedvünk, a mellette felállított fűthető, így télen-nyáron használható jurták egyikében, a természet közvetlen közelében is álomra hajthatjuk a fejünket. Az ősmagyarok kedvelt egykori szálláshelye ma is közkedvelt a keleti sztyeppei népek körében és azért valljuk be, nem mindennap nyílik az ember fiának/lányának egy ilyen autentikus szálláson aludni. Aki szeret telente síelni, annak nagy élményt nyújthat az 1923-ban, a trianoni békeszerződés utáni országban elsőként létesített, felvonóval ellátott sípálya.
Habár a hegy lábánál elterülő százlelkes kis falu, Pilisszentkereszt már Pest megyéhez tartozik, a fenti bércen húzódik Komárom-Esztergom és Pest megye közös határa. A Dobogó-kő csúcsa 700 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A déli oldal lankásabb, északi oldala viszont meredeken szakad a Duna folyóvölgyébe. Tetejéről Pazar panorámában lehet részünk, ahonnan nemcsak a Dunakanyar, de szép idő esetén még a Mátra, sőt, a Magas-Tátra csúcsai is látszódnak. Ezenfelül a legtöbb látogatót ezen a helyen önti el az a végtelen nyugalom különös érzése, amely miatt a hegyet spirituális központnak tartják.
A Dobogókövet és az egész Visegrádi-hegyvidéket egyaránt érinti az Országos Kéktúra útvonala. Ezt követve olyan környékbeli látványosságot is bejárhatunk, mint a vadregényes Rám-szakadék, a misztikus hangulatú Holdvilág-árok, az erdő közepén álló, látványos sziklaalakzatokkal teli Zsivány-sziklák, a Föld Szívcsakrájaként számon tartott Ferenczy-szikla, a gyönyörű panorámával kecsegtető Vadálló-kövek, a Pilis-tető és az érdekes kialakítású, többszintes kilátóval rendelkező, a Dunakanyarra táruló, lélegzetelállító (és sokat fényképezett) panorámával bíró Prédikálószék.
| Utazási Tipp |
| Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit Fotók: Bajna Gábor
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk