Az idelátogatókat rendre elkápráztatja Magyarország egyik legpáratlanabb tava, a sárospataki Megyer-hegyi tengerszem. 

A tó egy különleges földrajzi jelenség Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik eldugott szegletében és a Megyer-hegyen található. A víz legnagyobb mélysége meghaladja a 6,5 métert, és a hely igazi szépségét a 70 méteres magasságba emelkedő, a tavat körülölelő sziklafalak adják. Nem meglepő módon a hely kifejezetten kedvelt túraútvonalaknak ad helyet, az ember akkor is ellátogathat ide, ha kikapcsolódni vágyik, vagy szeretne megismerni egy számára idegen (de ettől függetlenül gyönyörű) tájat.

forrás: wikimedia.org

Létezik egy olyan túraút is, ami Sárospatak belvárosából vezet ide. A tanösvényeken a színek és a jelzések alapján tájékozódhatnak a túrázni vágyók, és a meredek utakon korlátok is vannak. Ez elsősorban arra az ösvényre vonatkozik, ami a – volt – bánya tetejére visz fel, hiszen onnan le lehet nézni a vízzel töltött katlanba. Ha hétvégi programként úgy gondoljuk, hogy a Megyer-hegy az ideális célpont, akkor érdemes tudni, hogy az útvonalak egyáltalán nem hosszúak, pár óra alatt az egész helyet be lehet járni.

2011-ben egy nem hivatalos, Origo által hirdetett Csillagtúra nevű internetes versenyben a szerkesztők Magyarország 7 legszebb természeti csodáját keresték, és a lap olvasói

a Megyer-hegyi tengerszemet kiáltották ki a legszebbnek, így ő foglalta el az első helyet.

A tó geológiailag is érdekes, a hegy a földtörténeti harmadkorban keletkezett, és a tömegét jelentősen részben horzsaköves riolittufa és hidrokvarcit építi fel. A középkorban aztán felfedezték a hely adottságait, egészen pontosan azt, hogy az itteni kőzetekből tökéletes malomköveket lehet készíteni. A bányában dolgozó emberek a járatok falába vésett kis üregekben éltek. A bányászok és a helyiek érdeme viszont az, hogy akkor is kézzel és kezdetleges eszközökkel faragták a malomköveket, amikor ehhez már modernebb szerszámok is a rendelkezésre álltak. A bányászat végét az 1907-es év jelentette, amikor a termelés rohamosan csökkenni kezdett, így a fenntartók értelmetlennek találták a további üzemeltetést.

A hegy természetvédelmi értékekkel is rendelkezik, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1997-ben természetvédelmi területnek lett nyilvánítva, fő feladata pedig a tengerszem körül kialakult biológiai értékek megőrzése. A Bükki Nemzeti Park része.