Hazánk legkisebb történelmi borvidéke a Nagy-Somló, amely a Balatoni Borrégióhoz tartozik. A Bakony nyugati lankáin és a 432 méteres Somló hegy alján terül el. A szőlőtermesztéshez kedvező mikroklímája miatt ritkán éri jégkár az itteni szőlőket

 Hazánk legkisebb történelmi borvidéke a Nagy-Somló, amely a Balatoni Borrégióhoz tartozik. A Bakony nyugati lankáin és a 432 méteres Somló hegy alján terül el. A szőlőtermesztéshez kedvező mikroklímája miatt ritkán éri jégkár az itteni szőlőket.

Somló múltja s jelene:

  Ahogy Sopron esetében, úgy itt már a rómaiak idejében megindult a szőlő-és bortermelés. Országos jelentőségű szőlőtermő hellyé akkor vált, amikor I. István király szőlőbirtokot adományozott az itteni bencés szerzetesek számára. Ez a tény a helység fejlődését is maga után vonta, Somlóvásárhely már vásártartási jogot is kapott és 1511-ben egy rendelet megtiltotta, hogy a helyiek engedélye nélkül bárki is szőlőterületet adhasson el és a lakosok létrehoztak egy „hegytörvény” nevű, előremutató törvénykódexet is, amelyben pontosan szabályozták a szőlőszüretek módját és idejét, és amiben megtiltották a madarak fészkeinek leverését és a helyben lévő fák kivágását is.  

A középkor óta a borfogyasztók többsége a somlói juhfarkot tartja a nászéjszakák borának. Ennek legendája egészen  a 17.. századig nyúlik vissza, amikortól a Habsburg ház és más európai  főúri családok  nélkülözhetetlen nedűi lettek a somlói borok. A Császári család tagjai csakúgy, mint más európai uralkodó ház tagjai gyakran a somlói bort választották abban a hitben, hogy garantálhatják egy fiú utód nemzését illetve férfiasságuk megőrzését. 

Többszöri szabályváltoztatás után az 1870-es években ismét fellendült a helyi borok kereskedelme, amelynek aztán a filoxéra-vész vetett véget. A somlói termelők megpróbálták az eredeti tőkéket bőtermő fajtákkal helyettesíteni, ez azonban silány minőségű borokat eredményezett, amely nem tett jót a borvidék hírének, mégpedig annyira nem, hogy a 20. század második felére hobbiszőlészetté váltak a régi ültetvények. 1987-ben ismét hatályba helyezték a régi „hegytörvényt”, így a somlói borok ismét elfoglalhatják méltó helyüket Magyarország borvidék-palettáján. Az eltérő talajszerkezetű, főként bazaltos, homokos-löszös föld elsősorban traminit és sárlevelűt, valamint olaszrizlinget, furmintot és hárslevelűt termesztenek. A somlói borokat elsősorban a Somlói Borút állomásaiként feltüntetett pincékben érdemes megkóstolni. Ezen a tájon főként a fehér borok dominálnak.

Legelterjedtebb borfajták:

• Olaszrizling
• Furmint
• Hárslevelű
• Sárlevelű
• Tramini
• Juhfark 

  ---

  

Érdemes megtekinteni a környéken:

• Doba - Somlói Vár, Erdődy-kastély, Kinizsi-szikla
• Devecser – Eszterházy-kastély, Szentkút, Újjászületés Ökumenikus Kápolna
• Kitaibel Pál-tanösvény

  ---

   

• ---

  A cikket készítette: Méhes Judit 

  Felhasznált képek:  Utazási Élmények Facebook csoport:(Mark's tours)

  https://www.facebook.com/groups/utazasi.elmenyek/

  ---