Három misztikus bibliai szereplő, akikről alig lehet tudni valamit, történetük eleje és vége a történelem több száz éves homályába vész.

 

Kicsit több mint 854 éve érkezett meg a németországi Kölnbe a három Napkeleti Bölcs ereklyéje. Németországban a mai napig ünnepként kezelik az ereklyék odaérkezésének időpontját, és az esemény „Gazdagon megajándékozva” mottó alatt híresült el német földön. Négy évvel ezelőtt, a 850. évfordulót egy egész éven át ünnepelték, előadásokkal, kiállítások tucatjaival, zarándoklatokkal és szentmisékkel. Az ereklyék egyébként 1164. július 23-án érkeztek meg Köln városába, Rainald von Dassel német érsek segítségével.

---

forrás: wikimedia.org

---

---

A "Gazdagon megajándékozva" mottó több mindenre is utalhat, nagyon sok jelentéssel bírhat. Gondolok itt arra, hogy a három király (név szerint: Gáspár, Menyhért és Boldizsár) megajándékozta a csecsemő Jézust arannyal, mirhával és tömjénnel. A bölcsek is meg lettek ajándékozva ennek köszönhetően isteni áldással és sok új tudással, és Köln városa is meg lett gazdagon ajándékozva, mert az ereklyékhez nagyon sok ember zarándokolt/zarándokol és ez adott fellendülést a kis, középkori Rajna menti városnak.

 

854 év. A Háromkirályok misztériuma lassan kezdett eggyé válni Köln városának nevével. Németek milliói ünneplik azt a bizonyos, előbb említett évfordulót, de a királyok személye ugyanúgy rejtve maradt.

 

Felmerül bennünk a kérdés, hogy végülis kik voltak ők? Szentek? Királyok?

---

Utazási Tipp

Utazások, szállások Kölnbe

---

Az ereklyetartó a kölni dómban található, és sok embernek megfordul a fejében a kérdés, hogy tényleg a három bibliai alaknak rejti az emlékét ez az aranyozott szarkofág?

Értelemszerűen 1164-ben nem kételkedett senki sem abban, hogy a szarkofág a három szent király csontjait rejti, de manapság egyre több ember ad hangot abbeli elképzelésének, hogy az egész felhajtás a bölcsek körül csak kacsa.

 

Ahogy a történelem összes zavaros időszakával kapcsolatban, itt is született egy legenda, ami alapján a csontokat először Konstantinápolyban őrizték, miután Nagy Konstantin császár anyja rájuk talált egy palesztinai körutazásuk alatt. A történelem zavaros évszázadai alatt pedig az ereklyék átkerültek Milánóba, amit később „Rőtszakállú” Frigyes bevett. A csontok ekkor kerültek Rainald von Dasselhez, aki kölni érsekként, a kölni dómban helyezte el őket biztonságba. A Milánóból Kölnbe tartó út alatt Dassel érsek több kisvárosban is misét tartott, felhívva az emberek figyelmét a páratlan értékű vallási ereklyére. Ezeknek a miséknek köszönhetően foglalta el Köln a harmadik helyet a legnépszerűbb európai zarándokhelyek között.

---

forrás: flickr.com

---

A császár és az érsek felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, azon nyomban munkára fogták Európa akkori leghíresebb aranyművesét, Nikolaus von Verdunt, hogy készítsen egy míves, színarany ereklyetartót a csontok őrzésének céljából. Az tartó negyven évnyi munka után elkészült, viszont a kölni lakosok nem voltak elégedettek. Egy ilyen pompás tartónak annak megfelelő hely is kell, így hát nem maradt más választás, templomot kellett építeni köré. Ez lett későbbiekben a kölni dóm.

 

 

Igazság a csontokról

 

Először 1864-ben nyitották fel a szarkofágot, és a német tudósok megállapították, hogy három csontváz volt benne, egy 12, egy 30 és egy 50 éves férfié. A korabeli leírások alapján ezek lehettek a Napkeleti Bölcsek. Egy másik, majdnem negyven évvel ezelőtti kutatás azt a textilanyagot vizsgálta, amiben a csontok lapultak és arra a megállapításra jutott, hogy ezek nem Jézus korabeli textilek, hanem a 2-3. századból valók. Mindezek ellenére senki sem tudja, hogy tényleg Kölnben nyugszanak-e a napkeleti bőlcsek földi maradványai.