A néha egyszerűen csak a „Boldogság horvát szigetének” elnevezett dalmát sziget a Kvarner-öböl déli részén terül el. Homokos strandok, kellemes illatot árasztó fenyőerdők, szép kilátást nyújtó bércek és a középkor lépten-nyomon felbukkanó lenyomata teszik olyan élménytelivé az itt eltöltött nyaralást.


A Magyarországtól legfeljebb félnapi autóútra található Rab szigetén karsztjelenségre utaló kősziklák, a termékeny völgyek felett kialakított szőlő- és olajfaültetvények, valamint hangulatos mediterrán píneaerdők adják a táj alapvető hangulatát… a Tengermellék-Hegyvidék nevű közigazgatási körzethez tartozó, körülbelül 93 négyzetkilométernyi alapterületű és 22 kilométer hosszan elnyújtózó szigetet több mint kilencezer ember lakja. Hozzájuk jön még azon utazók népes létszáma, akik a nyaralószezonban keresik fel Rabot. E tény fényében talán nem olyan meglepő, hogy a lakosok többsége turizmussal foglalkozik. A sziget legmagasabb pontja a 408 méteres Kamenjak, ahonnan feledhetetlen panoráma tárul a hegyet megmászók szemei elé. Rab eredeti neve pedig „Arba” volt, a későbbiekben a szláv törzsek nevezték el „Rab”-nak. A szárazföld és a sziget között a Velejbti-csatorna vize hullámzik, ahol kizárólag hajókon és kompokon keresztül lehet átjutni Rabra (Utóbbi Stinica és Mišnjak, illetve Lopar és a Krk-szigeti Baska üdülőhely között szállítja az utasokat).


horvatorszag rab sziget tornyok1
A földdarab már az ókorban is lakott volt, először az illírek, majd a rómaiak éltek e vidéken, majd a z utánuk következő környező népek, így a bizánciak, velenceiek és a horvátok hódították meg Rab szigetét, de Marinus, San Marino törpeállamának alapítója, Marinus is e szigeten látta meg a napvilágot. A szigetet a gyakori hatalomváltástól függetlenül elkerülték a nagyobb háborúk és viszályok, a lakók a legnagyobb csapásokat a 15-16. századi pestisjárványok idején szenvedték el. Napjainkban a legnépesebb települések a szigeten Rab, Lopar és Banjol.

horvatorszag rab sziget kikoto1
No, de hagyjuk a száraz tényeket! Rab szigete valóban „rab-ul” ejt bárkit, aki e földre látogat. A sziget délnyugati csücskében, egy félszigeten fekvő, középkori jellegét mindmáig híven őrző főváros szintén a Rab nevet viseli (mint az egyébként az Adria egyéb szigeteire is jellemző). Mind a város, mind a sziget szimbóluma az a négy harangtorony, amelyek közül a legősibb még a 11. század folyamán épült meg. A tornyokból kettő még ma is látogatható állapotban van, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a tengerre. Rab hangulatos óvárosának sikátoros utcáin hosszú sétákat tehetünk, éttermeiben jókat falatozhatunk, és ha a városnézést jobban élveznénk a pancsolásnál, akkor fedezzük fel a hely mozgalmas történetéről tanúskodó múzeumokat, tárlatokat is. A fővárosban rengeteg templomot találhatunk, melyek közül a legjelentősebb talán a 13. században emelt Szűz Mária-templom. A Szent Jusztinának felszentelt templom ezzel szemben mára elveszítette elsődleges szakrális funkcióját és manapság egy vallási művekhez kapcsolódó kiállítást tekinthetünk meg falai között. A város védőszentjéről elnevezett Szent Kristóf-templom hasonlóan járt, ma lapidáriumot tekinthetünk meg benne. A középkori városfalak is túlélték az évszázadok viharait. A Komrcar park az egyik legszebb egész Horvátországban. A park szinte egészét belengi a kellemes babér- és a fenyőillat, míg a bokrok között kabócák dalolnak. Rab városban rendezik meg az európai hírnévnek örvendő középkori fesztivált, a Rapska fjerát is, ahol rendszeresek az íjászversenyek. Gyakori fegyvernem ezeken a számszeríj egy helyi változata, az arbalest.