A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd neve évszázadok óta összekapcsolódik a matyó népcsoporttal. Az ősidők óta lakott, a „Matyóföld fővárosának” becézett városban egyaránt fontos szerephez jut a tradíció és az innováció.
A Bükk lábainál elterülő Mezőkövesd vidéke az ősidőktől fogva lakott hely, a népvándorlás korában pedig az avarok hoztak létre itt egy kiterjedt települést. Bár Mezőkövesd középkori felvirágzását a tatárjárás kissé megakasztotta, a 15. század közepétől ismét fellendült a település gazdasága, méghozzá Mátyás királynak köszönhetően, aki több kiváltságot is adományozott a településnek. A helyi hagyomány szerint a matyók is Mátyás királyról, pontosabban a Mátyás név becézett alakjáról - kapták nevüket. Legalább is az egyik magyarázat az elnevezés eredetére. A másik magyarázat sokkal prózaibb.
A „matyó” elnevezés a 18. század során vált széles körben elterjedtté; az északabbra lakó protestánsok adták ezt a népnevet a tőlük délebbre lakó katolikus lakosságnak. A matyók is a palóc népcsoport tagjai közé tartoznak. Messze földön híresek gyönyörű hímzéseikről, népviseletükről és egyéb kézimunkáikról. A szemet gyönyörködtető kelmék olyannyira státuszszimbólumoknak számítottak, hogy a 19-20. század fordulóján egy matyó inkább éhezett, minthogy lemondjon a pompás és igencsak borsos áron kapható textíliákról, a fodros szoknyáról, a bő ujjú horgolt csipkés ingről vagy a gazdagon díszített ködmönről. A matyó hímzés 2012 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség listájának részét képezi. Leggyakoribb motívuma az ún. „matyó rózsa”.
Bár a török időszak ismét visszavetette kicsit a település fejlődését, de a 18. századtól ismét fellendült a gazdasági helyzet, főleg miután errefelé is kiépítették a vasútvonalat. A következő mérföldkő a város életében az volt, amikor 1939-ben gyógyvizet találtak a határban. A magas kéntartalmú, 72 Celsius fokos forrás gyógyítja a reumás és a mozgásszervi betegségeket, de a különféle nőgyógyászati problémákra is pozitív élettani hatást gyakorol. Mivel a gyógyvízre Zsóry Lajos országgyűlési képviselő telkén bukkantak rá, ezért a későbbiekben a forrásra települt fürdő is a telekbirtokosról lett elnevezve. A szépséges parkokkal és 22 medencével rendelkező Zsóry gyógy- és strandfürdő az egyik legmodernebb és legfelkapottabb fürdőhellyé, illetve a leglátogatottabb turistalátványossággá vált a környéken.
Ha múzeumtúrára indulnánk, látogatásaink sorát mindenképpen a mezőkövesdi Matyó Múzeumban kell megkezdenünk. Ezen a kiállításon alaposan megismerkedhetünk nemcsak a hímzéssel, hanem a matyó népszokásokkal, népviselettel és kultúrával is. A Városi Galériában Takács István festményeit szemlélhetjük meg, de figyelemre méltók még a Szent László-templom szépséges freskói is. A Kis Jankó Bori-házban és Mezőkövesd Hadas nevű városrészében megcsodálhatjuk a matyó népi építészet remekeit, a hagyományos matyó házakat és némelyek eredeti berendezését. Aki kissé műszakibb beállítottságú, annak remek szórakozást nyújthat a Hajdu Ráfis Jánosról elnevezett Mezőgazdasági Gépmúzeum. Ha érdekel a népművészet, vagy csak egy jót szeretnénk pancsolni, Mezőkövesd ideális választás lehet!
Készítette: Méhes Judit Fotók: Flickr és www.termalfurdo.hu
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk