Bosznia-Hercegovina érdekes felfedezésre váró városa a Banja Lukától kb. 50 km-re délre lévő Jajce, ahová akár önállóan, akár utazási irodák segítségével is érdemes kirándulást szervezni. Jajcét  könnyű útbaejteni, ezért akár az Dalmáciába tartó nyaralóknak is érdemes itt megállni és megnézni a festői település látnivalóit, köztük a híres vízesést is amit Csontváry Kosztka Tivadar egyik festményén is megörökített. 

  Jajce egy festői szépségű kisváros ahol  25.000 ember él, sok érdekes látnivalója mellett a magyar történelemben játszott szerepe miatt is sokan keresik fel. Érdemes néhány órát betervezni, ha valaki jobban körül szeretne nézni ebben a különleges hangulatú és látnivalókban gazdag boszniai városban. 

  A városnézést a legjobb a Pliva és a Vrbas folyók találkozásánál lévő vízesésnél kezdeni.  Könnyű megtalálni, mert a lezúduló víz hangját már távolabbról is hallani lehet. A Pliva vize Jajcénál kb. 30 méternyi magasságból zúdul alá mielőtt egyesülne a Vrbas folyóval. A turisták kedvéért építettek egy kilátóhelyet és egy kis színpadot is, ahonnét remek fotókat lehet készíteni. A Pliva túlsó oldalán, a városfal közvetlen közelében is jó fényképeket lehet készíteni a híres vízesésről. Ínnét a Travniki kapun keresztül lehet belépni a városfallal övezett óvárosba, ahol több muszlim mecsetet lehet látni. Jajce hangulatos sétálóutcája éttermekkel, üzletekkel és kávézókkalk várja a látogatóit. Az óváros kanyargós utcáinak egyikén lehet  felmenni a fellegvárhoz (Tvrđava).

    Jajce vára egy tojás alakú dombon épített erődítmény, amiről a városka neve is származik. (Jajce = kis tojás) Az 1460-as évek elején Stefan Tomasević bosnyák király a török veszély miatt segítséget kért a nyugati keresztény uralkodóktól, ez a lépése kiváltotta Hunyadi Mátyás királyunk haragját, mert  Bosznia nagy részét magyar uralom alá akarta hajtani. Időközben pedig  Mohamed szultán is megtudta a bosnyákok tervét  és megtorló hadjárata során 1463-ban a törökök  másik boszniai erődítményekkel együtt bevették Jajce várát is. Ez a Magyar Királyság számára viszont komoly kockázatot jelentett, mivel Bosznia török uralom alá kerülése komolyan veszélyeztette a Szerémséget és Dalmácia egészét. Végül Mátyás király visszafoglalta a törököktől és egészen 1528-ig magyar kézen maradt az erősség a végvár rendszer egyik ledélebbi részeként. Többször is megpróbálták elfoglalni, végül sikerült és 1878-ig török kézen maradt Jajce. Egészen1878-ig  tartott az oszmánok uralma, abban az évben foglalták vissza az osztrák-magyar csapatok. Jajce történelmi épületei ezután is sok harcot láttak, utoljára az 1990-es évek délszláv háborúiban küzdöttek érte a szerb  és  a boszniai horvát katonák. 

  A hegyen épült erődből az egész várost és  a környező dombokat is jól meg lehet figyelni. A fellegvárból lefelé több út vezet, érdemes megnézni a Banja Lukai kaput vagy a katakombákat, ami valójában egy föld alatt kialakított templom sírhelyekkel. A katakombákat Vukčić Hrvatinić parancsára vájták ki a herceg családja számára. A katakomba gyakran szolgálta búvóhelyként a város lakosságát, állítólag maga Tito is óvóhelyként rejtőzött benne.

TIPP: Érdemes kirándulni a Jajcétól pár kilométerre lévő a Pliva-tóhoz, ami a XVI. századi vízimalmai miatt népszerű kirándulóhely. A tó partján strandot is kialakítottak ahol jót lehet csobbanni, ha meleg az időjárás.

   A Jajcei vízesés című festmény Csontváry Kosztka Tivadar  egyik jelentôsebb festménye 1903-ból, amit ma Pécsen a Csontváry Múzeumban lehet megtekinteni. 

 Szálláskeresés Boszniában olcsótól a luxusig:

Booking.com