A 13. századi alapítású Riga a Baltikum legnagyobb és legszebb városa. A 800 esztendős várost a „Baltikum Párizsának” is nevezik. Fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja az egész régiónak.
A régészek szerint a Riga és a Daugava folyók találkozásánál, már a római korban is település volt. Albert brémai püspök 1201-ben várat épített itt, és ezt tekintik Riga alapítási dátumának. Riga óvárosa a világörökség része. Brémaiak alapították, főleg németek lakták, tagja volt a Hanza-városok szövetségének, de tartozott a lengyel királysághoz, volt svéd érdekeltség is, majd Oroszország befolyása alá került. A város építészettörténeti tanulmánynak is beillik, szinte minden stílussal találkozunk, a gótikától a szecesszióig.
A gótikus jellegű, történelmi belváros csodálatos képet mutat: macskaköves utcák, templomok, sikátorok, éttermek tömkelege ejti ámulatba a látogatókat. Szinte minden látnivaló gyalogosan elérhető. Elsőként induljunk a Szabadság-emlékműhöz!
A Szabadság-emlékmű:
Korábban Nagy Péter szobra állt a Szabadság-szobor helyén, a mostani szobrot 935-ben leplezték le. A nőalak által tartott három arany csillag az ország három ősi részét, Kurzemét, Vidzemét, és Latgalét jelenti. Ez minden lett számára megszentelt hely, mely átvészelte a szovjet időszakot, még virágot is tilos volt itt elhelyezni.
A Livu tér napjainkban Riga egyik leghangulatosabb helye, tele van hangulatos kávézókkal, bárokkal, árusokkal és nyüzsgő turistákkal.
A kis táblán egy feleség kissé morbid kívánsága: „Ha meghalok, temessetek a pub alá, mert akkor a férjem a hét minden napján meglátogat”.
Itt található a Cicaház, melyhez egy kis történet is kapcsolódik. A hagyomány szerint a ház tulajdonosa vitába keveredett a szemközti céhtulajdonosokkal. Véleményének a céhről úgy adott hangot, hogy macskáit fenekükkel fordította a céhek felé. Később a vita némi pereskedés után rendeződött.
A város két céhépülete a tér nyugati oldalán látható. A 1384-ben alapított Szent János Nagy Céh tagjai kezdetben csak németek lehettek. Jelenleg az épület a filharmonikus zenekar hangversenyterme. A Nagy Boldogasszonyról elnevezett céh eredetileg a kézműveseké volt. Tovább sétálva elérkezünk a Városháza térre, de a szépen zenélő óra ellenére, elsőre szinte senki sem a Városháza impozáns épületére kíváncsi.
A Feketefejűek háza (Melngalvju names) éa Sváb ház
A városházzal szemben álló Feketefejűek háza talán Riga legkülönlegesebb épülete. A holland reneszánsz stílusú vöröstéglás épület egykor az itt működő kereskedőcéhnek volt a központja. Eredetileg a nőtlen kereskedők céhének székháza volt, itt laktak azok a céhtagok, akik korábban a város védelmét látták el és karavánokat kísértek Az épület ma Riga és egész Lettország jelképe. Az épület a történelem során erősen megrongálódott, 1999-re újjáépítették, így ma ismét eredeti pompájában láthatjuk. Nevét onnan kapta, hogy ezeknek a kereskedőknek egyik védőszentje Szent Móric volt, és mint tudjuk a mórok sötétbőrűek voltak.
A bejárati ajtó feletti felirat jelentése: "Ha ismét elpusztulnék, jöjj és emelj ismét újjá."
A Feketefejűek Háza mellett áll a hasonlóan szép Sváb Ház, Az épület átfogó képet ad az egykori jómódú német család mindennapjairól. A épületek előtt egy Roland szobor áll.
Szemben a szép toronnyal ékesített városháza épületét látjuk.
A lett lövészek:
Az óváros gótikus és szecessziós épületeitől merőben eltérő, monumentális, háromalakos gránitkatonák szobra Riga központi terén, a Daugava folyón átívelő Akmens hídnál őrzi a várost. Mit mondjak, elég megdöbbentő a vaskos, szocreál gránittömb. A cári hadsereg katonái közül a lett lövészek álltak át elsőként a bolsevikokhoz, később ők voltak Lenin leghűségesebb testőrei.
Riga legjobb áru szállásai online:
LAPOZZ TOVÁBB A CIKK FOLYTATÓDIK !
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk