Sárospatak Észak-Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Miskolctól kb 70 kilométerre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a Bodrog folyó partján közel a szlovák-magyar határhoz.  Sokan látogatnak el ebbe a 13 ezer lakosú bajos kisvárosba a történelmi látnivalói kedvéért és a környék olyan   nevezetességei miatt is, mint a  világhírű Tokaji Borvidék vagy a Megyer-hegyi Tengerszem.

  Sárospatak városa gazdag történelmi múltra tekinthet vissza és a térség egyik legfontosabb turisztikai központja. A város környékén már az őskorban is éltek emberek, majd a honfoglalás után 904-ben említe ttékelőször.   Jelentős jelentős szerepet töltött be a középkori Magyarország életében. A  12. században betelepült olasz telepesek honosították meg és tették világhírűvé környékén a szőlőtermesztést, Luxemburgi Zsigmond 1429-ben adományozott szabad királyi városi rangot, majd Hunyadi Mátyás 1460-ban vásártartási jogot biztosított a sárospatakiaknak. A XVI. század óta folyamatosan fontos oktatási és kultúrális szerepet töltött  be a Református Kollégiuma által.Sárospatak Rákócziak idején élte  virágkorát, több fontos történelmi esemény helyszíne  volt a város, és sok híressé vált ember életében töltött be nagyon fontos szerepet.

 Évszázados oktatási és kulturális hagyományai miatt szokták „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetni Sárospatakot, és ezt a kulturális értékekben, tradíciókban  és látnivalókban gazdag történelmi kisváros méltán meg is érdemli !

forrás:Utazási Élmények facebook csoport  

Sárospatak látnivalói

1. A Rákóczi vár

  A sárospataki Rákóczi vár Magyarország  legismertebb középkori várai közé tartozik.  A magyarországi késő reneszánsz várépítészet legértékesebb példájaként gondolunk rá. közé tartozik.  Az elsői várat még Perényi Péter főispán építtette fel 1534 és 1542 között, később a Bocskaiakhoz és a Rákóczi családhoz került akik tovább bővítették. A Rákóczi-szabadságharc során a várat és a Vörös tornyot is  megrongálta a császári hadsereg.  A várkastély központi és meghatározó eleme a négyzetes alakú, Vörös-torony, amit a  vörös ftetőborításáról kapta ezt az elnevezést.  A vörös toronyhoz nyugat, valamint észak felől kapcsolódik  a várkastély épülete, az egykori belső vár. A Rákóczi várudvar leglátványosabb elemének a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett árkádos lépcső számít, amit a fejedelemasszonyról neveztek el. (Lorántffy-loggia) A külső udvar  területén egy ágyúöntőde is működött I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása alatt. A XVIII. századtól a Habsburgokhoz hű nemeseké lett az erődítés akik fokozatosan nemesi lekhellyé alakították át  A vár végül 1945-ben került a Magyar állam tulajdonába, 1950 óta a Magyar Nemzeti Múzeum felügyelete alatt a Rákóczi Múzeum működik az épületében. A Rákóczi kiállítást szabadon lehet megtekinteni, míg a Vörös toronyba kizárólag szakvezetéssel lehet bejutni.

forrás:Utazási Élmények facebook csoport. 

 2.  Református Kollégium és Könyvtár:

  A legendás Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben hozta létre Perényi Péter. Sok híres tanára és tanítványa volt az elmúlt évszázadok során. Például a XVII.  században itt tanított Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására  Comenius  a 17. század leghíresebb pedagógusa. A nevéhez fűződött az iskolai szabályzat, ő határozta meg  az oktatási rendet a tanórák közötti szünetek és a nyári vakáció hosszúságát is valamint bevezette a szemléltető eszközök órai használatát is. Az épületben egy  iskolatörténeti kiállítást valamint  a Pollack Mihály által megtervezett nagykönyvtárat érdemes megnézni, ahol a 450 ezer kötetes gyűjteményben számos könyvritkaságot  őriznek. Díszes mennyezeti freskója térhatású elemei között  a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat lehet megcsodálni. A patinás sárospataki gimnázium híres diákjai  között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.neve is felbukkant.

3  Szent Erzsébet templom

   Sárospatak első tempolma még az Árpádházi királyok korában épült és története sokáig a vár történetéhez kapcsolódott. A templom északi falazata a védőfal részeként is működött. Fennállása során többször is gazdát illetve felekezetet cserélt, II.  Rákóczi Ferenc fejedelem végül a római katolikus egyháznak nak adta a templomot, amit egy óriási tűzvész után  építették újjá. A ma Szent Erzsébet nevét viseli, aki korai özvegysége után 20 évesen  a szegények segítője lett.  A templomban őrzik Szent Erzsébet ereklyéit: egy bizánci eredetű ruhadarabot, és  koponyacsontjának egy darabját. A templom alatti kriptáben temették el a Pálóczy, a Perényi, a Lorántffy, a Dobó és a Rákóczi család több tagját is. A templom előtti lovasszobrok Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolják.

 Lapozz tovább, a cikk folytatódik !