Egyszerre nyújthat érdekes és hátborzongató élményt egy szellemváros meglátogatása. Ugyan a szó szerinti jelentésben nincsenek kísértetek benne, de az elhagyatott romos épületek, az elgazosodott terek az egykor élettel teli, ám azóta betört ablakú üzletek, az üresen kongó laktanyák és a félig az enyészetté lett lakóházak látványától sok esetben a hideg futkároz a hátunkon.
A legtöbb szellemváros valaha nyüzsgő, élettel teli település volt. Sok mindentől függ, hogy lakosai miért hagyhatták el. Ennek oka lehet klímaváltozás vagy más természeti katasztrófa, határviták, vagy háborúk, a város más településektől való messzesége vagy a nyersanyagok megfogyatkozása/kimerülése. Az egykor természeti ásványkincsekben bővelkedő vidékeken fekvő elhagyott bányavárosok nagy száma például tipikusan utóbbi jelenség velejárója. Vannak olyan szellemvárosok, amelyeket skanzenné alakított formájukban megmutatják az egykor a településen élők mindennapjait.
| Utazási Tipp |
| pénztárcabarát szállásfoglalás olcsótól a luxusig online akár SZÉP kártyával is |
Habár Magyarországra inkább az elpusztult falvak a jellemzőek, tájegységenként megfigyelhetőek a trendek. Amíg a Tiszántúlon nincs a klasszikus értelembe vett szellemváros vagy falu, addig a Kiskunságban az egykori, főleg szovjet időkben emelt laktanyák elhagyott épületei, az Északi Középhegységben az elszegényedés, Veszprém megyében a távolságok miatt mentek tönkre a kis falvak. Baranya megyében a legtöbb település a Kádár-korszak második felében, 1974 és 1990 között szűnt meg. Itt jellemzően a kisebb településeket egy nagyobbhoz csatolták. Somogy megye kísértetvárosai és falvai inkább elöregedés miatt haltak ki. Igaz, hogy ezeréves történelmünk során jó pár, egykor virágzó településünk elpusztult, azonban ezeknek napjainkra írmagja sem maradt. Ettől függetlenül ma is számos olyan település van Magyarországon is, amelyből mára csak romok maradtak.
A nevezetesebb kísértetfalvak sorába tartozik az Aggteleki Nemzeti park területén fekvő, többször elpusztult, majd ismét benépesedő Derenk, amelynek lakosságát 1943-ban Horthy Miklós evakuálta, mivel újabb vadászbirtokot akart létrehozni a helyén. Ma már csak a templom és a temető, valamint az iskola épülete jelzi az egykori falu helyét. A másik híres szellemfalu a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Szanticska, amely nem is annyira szellem, mivel lakosainak száma 5-7 főre tehető. Sokszor mondják, hogy ez Magyarország legkisebb települése. Napjainkban 19 házból és 2 templomból áll, a megmaradt lakosok igyekeznek falusi turizmus keretében hasznosítani az üresen álló házakat. Az elhagyott, ámde falusi turizmus keretei között újjáéledt falvak sorába tartozik a Baranya megyei Gyűrűfű is, igaz, utóbbi néhány éve ökofaluként éli reneszánszát. A sokáig viszonylagos jólétnek örvendő mecseki falu a téeszesítésnek esett áldozatául, ma viszont ismét kezdik felfedezni a táj szépségét, akárcsak Szanticskát.
Több laktanya is a kísértetvárosok sorsára jutott, ezek közül a leghíresebbek a kunmadarasi, a kiskunlacházi, valamint a „Kis-Moszkva” nevű laktanyák. Miután megszűnt a sorkatonaság és a hadsereg elhagyta ezeket a létesítményeket, az épületeket kifosztották, majd lassacskán az enyészetté lettek. A lepusztult és kiégett panelépületekből álló kiskunlacházi egykori szovjet laktanya ma amerikai akciófilmek kedvelt helyszíne és egyben szigorúan őrzött terület. Egyebek mellett itt forgatták az Ideglelés Csernobilban és a Die Hard 5. című filmekben is szerepelt háttérként. Utóbbi film forgatása során a területet több más épülettel is bővítették, például megépítették itt a pripjatyi Azúr uszoda méretarányos mását.
Szerző: Méhes Judit
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk