Egy igazán szép és tartalmas egésznapos kirándulást szervezhetünk a Bakony fővárosába Zircre , ami Magyarország legmagasabban fekvő városaként sok érdekes és különleges látnivalóval várja a látogatókat.
Zirc egy Veszprém megyében található kb. 7000 lakosú kisváros, amit „a Bakony fővárosa” -ként is szoktak nevezni. A festői település Magyarország legmagasabb fekvő városa, melynek központja a tengerszint felett 400 m magasságban helyezkedik el. A Bakony keleti részén, a Cuha patak szomszédságában telálható városban rengeteg a látnivaló. Ezeket gyűjtöttük most egy csoportba.
Zirci apátság
A zirci apátságot a Franciaországi Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította III. Béla király 1182-ben. Eleinte csak Bakonyi apátságként nevezték a környéken, de 1199-ben egy okmányban már Zirc néven említették. A török háborúk idején a Veszprém várát elfoglaló török csapatok 1552-ben feldúltak és kifosztottak az addigra már elhagyott épületeket. A török hódoltság elmúlása után 1629-ben az ausztriai lilienfeldi ciszterci apátságból érkező szerzetesek kezdék el az újjáépítést. akik meg is tartották maguknak a zirci apátok kinevezésétnek jogát. A háborús idők elmúlásával. az 1700-as években új lendületet kapott a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újranépesítése is. Ebben a poroszországi heinrichaui apátság nyújtott anyagi és technikai segítséget. A mostani apátsági templom épületét 1732-ben kezdték felépíteni. A munkálatok során felhasználták a középkorból fenmaradt romos épületrészeket. 1810-ben poroszország kormánya feloszlatta a sziléziai apátságot. Miután az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált és a magyarországi ciszterci rend központjává vált. 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján nyerte el a templom basilica minor címet.
Az apátság épületét hétfő kivételével minden nap 9:30 és 17:00 között lehet félóránként meglátogatni.
Zirci Arborétum
A 18 hektáros angolkert stílusban létesült parkot a ciszterci apátság műemléki környezetében létesítették. Ez Magyarország legmagasabban található növénygyűjteménye, mely 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. A legidősebb fája több, mint 400 éves, gazdag gyűjteményt vonultat fel a környék és a Balaton-felvidék őshonos fáiból. 2012. október 25-én fejeződött be az arborétum komplett rekonstrukciója. Az arborétum látogatása minden évszakban pompás élményeket, kellemes felüdülést biztosít.
Bakonyi Természettudományi Múzeum
Hazánk legelső vidéki természetrajzi szakmúzeumát 1972-ben alapították, de gyűjteményei több évszázados múltra tekintenek vissza. A látogatók képet kapnak a Bakony élővilágáról, megismertetik a Bakony gombáit, és kisemlőseit, láthatják a természet színes csodáit, a különböző ásványokat. A gyerekek nagy kedvencei a mamut leletek, Tonna és Mázsa.
Ciszterci Műemlékkönyvtár
A cisztercirend műemlékkönyvtára az apátság épületének második emeletén található. A gyűjtemény legelső könyveit még a 18. században az újraépítést irányító heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A könyvállomány 1950-re már 65.000 kötetnyire duzzadt. A ciszterci rend feloszlatását követően az egész könyvtár állami tulajdonba került, ezután a kezelését a Nemzeti Könyvtárra bízták , ami ezt a feladatot ellátta. A könyvek tulajdonjoga visszaszállt a ciszterciekre. A teológiai és tudományos gyűjtemény 70 ősnyomtatványt, több mit 300 antikvát tudhat magáénak. A könyvár kizárólag szakszerű idegenvezetéssel látogatható meg, melynek során a vendégek megismerhetik a könyvtár és a ciszterci rend történetével. valamint az európai hírű intarziás berendezésű nagyteremet is megtekinthetik.
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház
Zirc egykori piacterén áll az ún. „Dubniczay-ház”, amiben1992-ben megnyílt a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház. A kétszintes főépület és a földszinti oldalszárny valamint az udvar melléképületei műemlék, illetve műemléki környezet besorolás alatt állnak. A város központi helyén álló épület Zirc török kor utáni történetének egyik korai emléke. Ott élt Reguly Antal néprajzkutató, nyelvész, térképész utazó, a finnugor népek és nyelvek kutatójának családja az 1820-30-as években. A múzeum Reguly Antal munkásságát mutatja be részletesen, aminek fő iránya a magyar nyelv eredetének feltárása, a finnugor nyelveken beszélő népek kultúrájának, történelmének, néprajzának helyszíni vizsgálata és a magyar néprajz kutatása. Az intézményben nemcsak a Múzeum, hanem egy népi alkotóház is működik az udvari épületszárnyban ahol műhelyek sorakoznak, melyekben különböző kézműves-foglalkozásokat szerveznek.
Szerző&fotók: Bajna Gábor
x
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk