Egy igazán szép és tartalmas egésznapos kirándulást szervezhetünk a Bakony fővárosába  Zircre , ami  Magyarország legmagasabban fekvő városaként sok érdekes és különleges látnivalóval várja a látogatókat.

    Zirc egy Veszprém megyében található kb. 7000 lakosú kisváros, amit   „a Bakony fővárosa” -ként is szoktak nevezni. A festői település Magyarország legmagasabb fekvő városa, melynek központja a tengerszint felett 400 m magasságban helyezkedik el. A Bakony keleti részén, a Cuha patak szomszédságában  telálható városban rengeteg a látnivaló. Ezeket gyűjtöttük most egy csoportba.

 Zirci apátság

A zirci apátságot a Franciaországi Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította   III. Béla király  1182-ben. Eleinte csak Bakonyi apátságként nevezték a környéken, de 1199-ben egy okmányban már Zirc néven említették. A török háborúk idején a Veszprém várát  elfoglaló török csapatok 1552-ben feldúltak és kifosztottak az addigra már elhagyott épületeket. A török hódoltság elmúlása után 1629-ben az ausztriai lilienfeldi ciszterci  apátságból érkező szerzetesek kezdék el az újjáépítést. akik meg is tartották maguknak  a zirci apátok kinevezésétnek jogát. A háborús idők elmúlásával. az 1700-as években új lendületet kapott a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újranépesítése is. Ebben a poroszországi  heinrichaui apátság nyújtott anyagi és technikai segítséget. A mostani  apátsági templom épületét  1732-ben kezdték felépíteni. A munkálatok során felhasználták a  középkorból fenmaradt romos épületrészeket.  1810-ben  poroszország kormánya feloszlatta a sziléziai apátságot. Miután  az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált és a magyarországi ciszterci rend központjává vált. 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján nyerte el a templom basilica minor címet.  

Az apátság épületét hétfő kivételével minden nap 9:30 és 17:00 között lehet félóránként meglátogatni.  

Zirci Arborétum

  A 18 hektáros angolkert stílusban létesült parkot a ciszterci apátság műemléki környezetében létesítették. Ez Magyarország legmagasabban található növénygyűjteménye, mely  1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. A legidősebb fája több, mint 400 éves, gazdag gyűjteményt vonultat fel a környék és a Balaton-felvidék őshonos fáiból. 2012. október 25-én fejeződött be az arborétum komplett rekonstrukciója. Az arborétum látogatása minden évszakban pompás élményeket, kellemes felüdülést biztosít.

Bakonyi Természettudományi Múzeum

  Hazánk legelső vidéki természetrajzi szakmúzeumát 1972-ben alapították, de  gyűjteményei több évszázados múltra tekintenek vissza. A látogatók képet kapnak a Bakony élővilágáról, megismertetik a Bakony gombáit, és kisemlőseit, láthatják a természet színes csodáit, a különböző ásványokat. A gyerekek nagy kedvencei a mamut leletek, Tonna és Mázsa.

Ciszterci Műemlékkönyvtár

  A cisztercirend műemlékkönyvtára az apátság épületének második emeletén található. A gyűjtemény legelső könyveit még a 18. században az újraépítést irányító heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A könyvállomány 1950-re már 65.000 kötetnyire duzzadt. A ciszterci rend feloszlatását követően az egész könyvtár állami tulajdonba került, ezután a kezelését a Nemzeti Könyvtárra bízták , ami ezt a feladatot ellátta. A könyvek  tulajdonjoga  visszaszállt a ciszterciekre. A teológiai és tudományos gyűjtemény  70 ősnyomtatványt, több mit 300 antikvát tudhat magáénak. A könyvár kizárólag  szakszerű idegenvezetéssel látogatható meg, melynek során a vendégek megismerhetik a könyvtár és a ciszterci rend történetével. valamint az európai hírű intarziás berendezésű nagyteremet is megtekinthetik.

Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház

 Zirc egykori piacterén áll az ún. „Dubniczay-ház”, amiben1992-ben megnyílt a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház. A kétszintes főépület  és a földszinti oldalszárny valamint az udvar melléképületei  műemlék, illetve műemléki környezet besorolás alatt állnak.  A város központi helyén álló épület Zirc török kor utáni történetének egyik korai emléke. Ott élt Reguly Antal néprajzkutató, nyelvész, térképész utazó, a finnugor népek és nyelvek kutatójának családja az 1820-30-as években.  A  múzeum Reguly Antal munkásságát mutatja be részletesen, aminek fő iránya a magyar nyelv eredetének feltárása, a finnugor nyelveken beszélő népek kultúrájának, történelmének, néprajzának helyszíni vizsgálata és a magyar néprajz kutatása. Az intézményben nemcsak a Múzeum, hanem egy népi alkotóház is működik az udvari épületszárnyban ahol műhelyek sorakoznak, melyekben különböző kézműves-foglalkozásokat szerveznek.

 Szerző&fotók: Bajna Gábor

x