Reggeli után már úton is voltunk Abu Dabab felé, mi szerencsére nem volt messze a hoteltől. Megérkezésünk után néhány szóban elmondták, hogy mire figyeljünk, mit szabad és mit nem. Itt is érvényes az általános, de egyben legfontosabb szabály, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek.
Gyorsan beöltöztünk neoprén ruhánkba és már csobbantunk is a Vörös-tenger habjaiba. Elkell mondanom, hogy meg kellett dolgozni azért, hogy rátaláljunk a tenger matuzsálemeire. Őszintén bevallom, hogy nem egy gyerek központú program volt. Rengeteget kellett úszni, keresni a teknősöket. Sajnos le is maradtunk a csoporttól, de a vezető vissza-vissza fordult hozzánk, hogy tudjuk, nem hagyott magunkra.
Úgy közel egy órás keresgélés után rá is találtunk egy kisebb csoportra, akik békésen legelészték a tengeri füvet és moszatokat a tengerfenekén. Valóban óriásiak voltak és igazán megérinti az embert, hogy mennyire békések és csodálatos teremtmények is a teknősök.
CIKKÜNK FOLYTATÓDIK, LAPOZZ TOVÁBB !
