Spanyolország - Látványos körmenetek és átszellemült hívek
A spanyolok számára a Szent Hét (Semana Santa) talán még a Karácsonynál is fontosabb ünnep. Hithű katolikus nemzet lévén szigorúan betartják a Húsvét előtti böjti időszakot. Virágvasárnap hatalmas körmeneteket rendeznek szerte az országban. A különös öltözetbe bújt csuklyás álarcos felvonulók egy hatalmas baldachin alatt egy bibliai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot hordoznak körül a város vagy a falu utcáin. A lassú, többször megrázó látványt nyújtó menetet bűnbánó jajongás kíséri végig. Az egyik legismertebb virágvasárnapi felvonulás Sevillában és Tarragonában történik. A menethez gyakran csatlakoznak mezítlábas, önsanyargató, magukat ostorozó emberek is. Vergesben, egy Gironához közeli kisvárosban az emberek csontvázjelmezt öltenek magukra és haláltáncot járnak. Nagyszombat szerencsére már a fiestáé, ekkor a család hatalmas lakomával ünnepli meg Krisztus feltámadását. Szokás az is, hogy a keresztszülők díszes, édességekkel teli tortával ajándékozzák meg a gyerekeket, úgyhogy itt nem a Nyuszi hozza az ajándékot. Ennek ellenére mégis a húsvéti szokások része - csak nem főszereplőként, hanem a sütőben vagy a nyárson lógatva.
Finnország - Vessétek tekinteteteket eme perjére!
Természetesen Finnországban is megvannak a Húsvét sajátos hagyományai. A nagyhét napjait a finnek is egy-egy tevékenység elvégzéséhez kötik, ám náluk péntek helyett a szombati nap számít dologtiltó nap. Úgy tartják ugyanis, hogy e napon a leggyengébb Isten ereje és mindenféle gonosz szellem hatalma a legnagyobb. Akárcsak a svédek, ilyenkor ők is máglyát gyújtanak és boszorkánynak öltöznek, hogy így kergessék el a pusztító erőket, de a gyerekek is boszorkajelmezekbe öltözve járják a házakat édességért. Húsvétvasárnap gyakoriak a templomi hangversenyek. Érdekes szokás még náluk perje hajtatás, tehát igazából azt nézik, hogy nő a fű.
Ausztrália és Pápua Új-Guinea - Bilby és a dohányos fák
Az ausztrálok hasonlóan ünneplik a Húsvétot, mint a többi angolszász ország lakói, egyetlen dolgot leszámítva. Náluk a nyúl igencsak kártékonynak számít, az ország lakói közül csak bűvészek és cirkuszosok tarthatják és ők is csak engedéllyel ezt a pihe-puha állatot. Helyettes „tojástojóként” az Ausztráliában őshonos Bilby, a cukiságfaktor szintet ugyanúgy megütő erszényes nyúl terjedt el, aki erszényében hordozza a csokitojásokat. Még a csokinyuszik is róla lettek mintázva, nem a hagyományos nyusziról. Pápua Új-Guineán bevett, ám számunkra talán elég fura húsvéti szokás, hogy a templom előtti fákra dohányt akasztanak.
Fülöp-szigetek - Vér és veríték a bűnbocsánat elnyeréséért
Talán itt alakult ki a Húsvét megünneplésének nem is olyan régi, de mégis legvéresebb szokása. A spanyol gyarmati múlt végett a lakosság 80 %-a római katolikus vallású, így a Húsvét itt is jeles időszaknak számít. Van azonban egy olyan népszokás a köreikben, amelyet a katolikus egyház is ellenez. Ez nem más, mint az 1960-as évek óta űzött keresztre feszítés. Tucatnyi ember vállalkozik rá minden évben – egyesek azért csinálják, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, mások bűnbánatból, megint mások pedig családjuk szerencséjét kívánják kivívni. A Manilától északra eső területen, Nagypénteken történő keresztre feszítések tükrözik az egyház tanainak és a filippínó hagyományok keveredését. Az önjelölt szenvedők töviskoszorút viselnek a fejükön és útközben ostorozzák magukat, majd a körmenet végén felfeszítik őket az általuk hordozott keresztre – igen, rendes szögekkel a kezükben és a lábukban. A látványos, ám igencsak véres népszokást évente turisták ezrei is végigkísérik.
Készítette: Méhes Judit
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk