A vikingek által a középkorban létrehozott Liffey-parti városka mára Írország fővárosává nőtte ki magát. Egyes felmérések szerint ez Európa harmadik leglátogatottabb fővárosa. Bár utóbbival szemben vannak azért fenntartásaink, annyi biztos, hogy a zöld szín szinte valószínűtlen árnyalataiban pompázó kies lankák, az ír folklór lényei, a masszív falakkal megerősített gótikus várak és a hangulatos pubok elvarázsolják az ide látogatókat.
Maguk az írek fővárosukat nem annyira Dublinnak, mint inkább a szofisztikáltabb „Baile Átha Cliath” elnevezéssel illetik, amelynek a jelentése körülbelül annyit tesz, mint „Falu a rőzsefonattal megerősített gázlónál”. A város legtöbb épülete mind a mai napig tükrözi az első Windsor-uralkodók idején kialakult jellegzetes stílust és a városkép is őrzi a György-korabeli jellegzetességeket. Budapestről Dublinba a legegyszerűbben és leggyorsabban repülővel juthatunk el, a városban pedig érdemes igénybe vennünk a tömegközlekedés eszközeit (villamos, vasút, metró). Szerencsére ehhez városkártyát is igényelhetünk, így némi kedvezményt kaphatunk a járművek használati díjából és a belépőjegyekből is.
Dublin leghíresebb látnivalói közé tartozik a 13. században épült, csodaszép gótikus stílusú, vastag falakkal körbevett dublini vár, a kissé egyhangú, sötétszürke kövekből épült, ám így is fenséges látványt nyújtó Szent Patrik-székesegyház és a Liffey folyó északi és déli oldalát összekötő 18. századi, egyszerű kialakítású O’Conell híd. A várat még a normannok építették, de mára csak a Record-torony maradt épségben fenn az erődből. A negyedek közül a féktelen partikról, füstös bárokról és hangulatos pubokról elhíresült Temple Bar nevű szórakozónegyed, valamint a dublini kultúra színe-javát felvonultató Meeting House-tér a legnevezetesebbek, ahol nemcsak színházakba, az Ír Filmközpontba vagy pedig az Ír Zene központjának épületébe térhetünk be, de a kisebb galériák képkínálatában is mazsolázhatunk, de itt található a Clarence Hotel, Dublin legdrágább szállodája is. Érdekesek még az 1592-ben, I. Erzsébet királynő által alapított Trinity College egyetemi épületei is.
Valódi kuriózum a The Old Library (Régi Könyvtár) falai között őrzött értékes ír kódexek, mint amilyen a Kellsi-kódex (Book of Kells) vagy az Armagh-i könyv. A Mansion House a mindenkori dublini polgármester főhadiszállása, míg a National Museum and Library épületében hatalmas, nemesfémeket és kelta ötvösmunkákat is tartalmazó régészeti anyag tárul a szemeink elé. Aki inkább híres festők munkáit tekintené meg, vegye az irányt a 19. században megnyílt National Galiery of Ireland irányába. Itt olyan művészek munkáival találkozhatunk, mint amilyenek Picasso, Goya, Tiziano, Rembrandt és Delacroix voltak. A Természettörténeti Múzeumban ma is élő és valaha Írország területén élt, ámde mára kihalt fajokkal ismerkedhet meg a nagyérdemű, míg a híres Grafton Street ma Dublin legnépszerűbb bevásárlóutcája, ahol nemcsak kávézók és kocsmák, de üzletek sokasága is található, így aztán nem kell sokat gondolkodnunk, hol szerezzük be a szuveníreket. Az üzletekben annyiféle áru kapható, hogy csakhamar azt kívánjuk, hogy bukkanhassunk rá egy leprikón által elrejtett parányi kincsesládikára.
A széles főút egy 9 hektáros parkba torkollik, amelynek a sörkészítésből meggazdagodott Guinness-család szorgalmazta a kialakítását. Itt nemcsak szebbnél szebb növények, de emlékművek és szobrok is találhatóak. Apropó, Guinness! Ez Írország leghíresebb sörmárkája és a tízemeletes Guinness-boltházban közelebbről is megismerkedhetünk a fekete árpasör és a család 18. század óta tartó történetével és betekinthetünk a sörgyártás folyamataiba is. A családhoz köthető, pontosabban az ő egyik ötletük volt a Guinness-rekordok könyve is. A sörgyár tetején kiépített kilátóteraszról szépen be lehet látni a várost.
Dublin kedvezményeket biztosító szálláshelyei:
Készítette: Méhes Judit Fotó: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk