Szilvásvárad Heves megye egyik legjelentősebb turisztikai „állomása”, annak ellenére, hogy szerény 1621 fő lakja. A település a Bükkben fekszik, megyéjének egyik legészakibb részén.

Szilvásvárad története egészen a kőkorig nyúlik vissza, amit az Istállós-kői barlangban talált, 35-40000 éves emberi lelet bizonyít. A település az ókorban sokszor cserélt gazdát, először a szarmaták és a szlávok lakták a vidéket, akiket aztán az avar uralom üldözött el innen. Szilvásvárad a jelenlegi nevét a szláv földvárakról kapta. A honfoglalás ideje után az egyik észak-magyarországi törzs lakta a területet, az első írásos említése pedig a 14. században történt meg, miután Károly Róbert a Széchyeknek adta a területet, Waradként nevezve el. A terület aztán a korona fennhatósága alá került (1365-ben) és 1373-ban új nevet kapott: Zylvaswarad.

Szilvásvárad és a környező terület változatos állat- és élővilágnak örvend, éppen azért nem meglepő, hogy ezen a vidéken mennyi természeti csoda lelhető fel:

A Szalajka-völgy: Az egész Bükk legszebb, és legturistabarátabb részének tartják, amin belül sok egyéb természeti csoda lelhető fel, például a Fátyol-vízesés, ami a Szalajka-patak két karsztforrásából, a Szikla-forrásból és a Szalajka-forrásból táplálkozik, és egy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. (A nevét minden bizonnyal arról kaphatta, ahogy a vízpermet fehér fátylat képez a teraszok előtt) Az előbb említett Szalajka-patak másik nevezetessége, hogy már lassan száz éve mesterségesen pisztráng neveldéket alakítottak ki, mivel a patakban mindig is őshonos volt a sebes pisztráng.

A völgyben található még az Istállós-kői barlang, ami jelenleg is Magyarország egyik legmeghatározóbb barlangja régészeti jelentősége miatt. A helyszín az 1900-as évek elején kezdte el érdekelni a kutatókat, majd 1912-ben indult az első komolyabb próbálkozás a feltárására. A barlangban rövidesen az ókorból megmaradt emberek csontjait, kő- és csonteszközöket találtak. A kutatók számára rövidesen világossá vált, hogy az itt élő emberek a különböző rituáléjakiban a kannibalizmusnak hódoltak.

A Bükk zöld fái között zakatol a Szilvásváradi Erdei Vasút egy 4,5 km hosszú vonalon. Több felmérés alapján az éves utazó száma meghaladhatja a 200 000 főt, ami a kisvasutak sorából előkelő helyre emeli. A vonal építése 1908-ban kezdődött meg, bár ekkor még nem az volt az elsődleges cél, hogy utasokat szállítsanak rajta. A turizmus fellendülésével, 1953-ban nyitotta meg kapuit az utazni vágyóknak.

forrás: wikipedia

A Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb és legkorosabb látnivalója az őserdő, amit még a 18. században bocsátottak tudományos vizsgálatra. (Valójában nem lett az őserdő része a nemzeti parknak. Csak a parknak köszönhetően nyilvánították erdőt rezervátumnak) Az évek folytán a termelésből kivont részek száma nőtt, és egyre több hektárnyi területet öleltek fel. (Fokozatosan 60 hektárról a területe 150-re, majd 375-re nőtt. Az utóbbi a jelenlegi méret)

A lipicai ménes: A lipicai ménesből származó lovak hosszú évszázadokig a királyok és a királynők szolgálatában álltak, és a pompát és fényűzést sugalltak. Ebben a lovat a makulátlan fehér szőre és nemes, úrias megjelenése segítette. Magyarországi tenyésztése 1806-ban indul el. A 20. század közepén helyezték át a ménest a Bükk-fennsíkra, ahol azóta is élnek.

Szilvásvárad, egy lenyűgöző település egy lenyűgöző térségben. Az, aki ide látogat, annak garantáltan felejthetetlen élményben lesz része.