5., Szaloniki bizánci műemlékei – Thesszaloniki-félsziget (1988)
Az i.e. 316-ban alapított város az ókorban jelentős kereskedelmi központ volt. Később a rómaiak, a bizánciak, illetve az oszmánok is megfordultak a városban, amely a római uralom utolsó évszázadaiban a kereszténység egyik fontos centrumává fejlődött, ennek köszönhető, hogy rengeteg ókeresztény és bizánci műemlék található Szalonikiben. A legrégibb keresztény templom a város védőszentjének, Szent Demetiosznak szentelt Hagiosz Dimitriosz-bazilika, amelyet az 5. században építettek, de ezen kívül érdemes még megnézni a Hagia Szofia- és a Panagia Khalkeón- (11. század), a Hagia Ekaterini- (13. század vége, illetve a Hagia Apostoli-templomokat is (1327).

6., Apollón Epikuriosz (Segítő Apollón) temploma– Basszai (1986)
Az i.e. 5. században emelt épület tervezői Iktinosz és Kallikratész voltak, de a mészkőből és márványból épült templom nem elsősorban erről, hanem arról nevezetes, hogy ez Görögország legépebben maradt ókori temploma, pár évszázad múlva pedig jelentősen befolyásolta a hellenizmus építészetét. Mivel a görög műemlékvédelem szerette volna megőrizni az épségét és megvédeni az időjárástól, ezért - szükséges rosszként - egy védőtetőt emeltetett az épület fölé.

7., Epidauroszi Aszklépiosz-szentély– Peloponnészosz-félsziget (1988)
A gyógyítás istene az i. e. 6. század folyamán kapott saját szentélyt Epidauroszban amely köré a következő évszázadok során több templomot, fürdőt és kórházi épületet emeltek, amelyek a teljes testi-lelki felüdülést szolgálták. Az Aszklépiosz-szentély mellett fontos épület még az Artemisz-templom és az Eukoimenterion (a szent terület tulajdonképpeni „kórházi része”, itt ápolták a betegeket), de nem mehetünk el szó nélkül Epidaurosz i.e. 3. század során épült színháza mellett sem, amelynek tervezése Polükleitosz nevéhez fűződik, ahol nemcsak gyönyörű panoráma és igazi antik szimmetrikus tökéletesség fogad minket, de a teátrum akusztikája is kimagasló.

8., Olümpia – Peloponnészosz-félsziget (1989)
Az első olimpiai játékok színteréül szolgáló terület már i.e. 1000 óta Zeusz egyik fő kultuszhelyeként vált ismertté. Az első olimpiai sportversenyek megrendezésére a győzteslisták tanúsága szerint i.e. 776-ban kerül sor. A területen állt az ókori Görögország két legfontosabb szentélye: a 6. századból származó Héra-templom és az 5. századi Zeusz-szentély, ahol valaha Pheidias, az ókori Hellász legjelentősebb szobrászának 36 méter magas, elefántcsontból és színaranyból faragott monumentális Zeusz-szobra állt, míg a négyévente megrendezésre kerülő vallási és atlétikai ünnepségre érkező sportolók ügyességének bemutatására tornaterem és stadion állt rendelkezésre.

9., Mükéné és Tirünsz – Peloponnészosz-félsziget (1999)
Mükéné és Tirünsz a bronzkori Görögország legjelentősebb politikai, kulturális és gazdasági centrumai voltak. Az i. e. 15-12. század közötti időszakban ezen városok a görögökre is jelentős hatást gyakorló mükénéi civilizáció központjai voltak, de i. e. 1200 körül máig ismeretlen okokból mindkét civilizáció összeomlott, amelyeket csak a 19. században sikerült Heinrich Schliemann régészcsapatának ismét felfedezni. A mükénéi fellegvár egy dombon terül el, és kötőanyag nélküli kőtömbökből álló ún. küklopszfalakkal vették körül. A falakon túl Mükéné emblematikus építménye még az „Oroszlános kapu” és a méhkassírok, ahonnan az aranyból készült úgynevezett Agamemnón-maszk is előkerült. Tirünsz leghíresebb látnivalója a küklopszfalakkal körbevett erőd és a palota.

A következő cikkben a maradék kilenc UNESCO-örökséget fogom ismertetni, ne maradjatok le arról sem!

Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay