Isztambul egy két kontinensen fekvő hatalmas metropolisz, ami fénykorában a civilizált világ egyik legfontosabb központja volt. Mámorító hangulata sokakat csábít. Tele van színekkel és pezsgéssel, de ugyanakkor elfeledett bizánci emlékekkel és a hatalmas oszmánok birodalom történeteivel is. Törökország régi fővárosa egy olyan  hely, ahol egykor a világ történelmét írták, és nagyon megéri felkeresni.

Isztambul legjobb helyei amiket érdemes megnézni:

  A híres Beyoglu  negyed Isztambul európai oldalán található  és egykor gazdag olasz kereskedők, európai diplomaták és az oszmán elit lakóhelye volt. Csodaszép paloták nagy épületek jellemzik, ahol régebben maga a szultán is többször megfordult. Érdemes meglátogatni  az Istiklal utca környékét a híres  szecessziós történelmi épületei kedvéért. Ebben a városrészben található a híres Galata-torony is, amelyet még a 14. században az egykori Bizáncban élõ genovaiak építettek. A torony egykor börtönként és csillagvizsgálóként szolgált, ma pedig egy fontos attrakció, ahonnéta  történelmi óvárosra nyílik szép kilátás.

  Egy másik sokat fényképezett hely Isztambulban az Aranyszarv-öböl, amely tele van halászhajókkal.  Ez a szép helyszín  a bizánci templomok vízről visszatükröződő aranyozott kupoláiról kapta a nevét.  Bizánc ostroma során a furfangos városlakók  hatalmas láncot feszítettek végig hogy megvédjék, így az ellenséges hajók nem tudtak bejutni az öbölbe. Végül  Mehmet szultán úgy kerülte meg a láncokat, hogy a hegyen átvontatott hajókat juttatott be az öbölbe. A döntő oszmán támadás idején a város védőinek így a korábban biztonságos falszakaszt kellett védeniük, a támadás során ezért a főfalak védelem nélkül maradtak.

Vásárlás a Nagybazárban

 A vásárlás éménye minden  Törökországba szervezett utazáshoz  tartozik. Az ősi egyiptomi bazárban régebben szamártejet, szezámmagot, puskaport és fűszereket  is árultak a világ minden tájáról érkező kereskedők. Az Egyiptomi Bazár ugyan kisebb, mint a világhírű Nagy Bazár, de különleges keleties hangulatával és bódító aromáival mindenkit elbűvöl. Állítólag Törökország legjobb kávéja is ott kapható. Törökország leghíresebb bazárja kétségtelenül a Nagy Bazár (Kapalı Çarşı). Közel 4500 üzlet található a bazár fedett utcáin, ahol szőnyegektől, fűszerektől, bőröktől az ékszerekig rengeteg dolgot árulnak. Az induló árak magasabbak, mint a többi bazárban, de a hangulatért mindenképpen érdemes ellátogatni. Alkudni szinte kötelezó, de oda kell figyelni, mert az üzletek között sétálva eltévedhet aki rosszul tájékozódik. 

Városi terek,   templomok és mecsetek

 A Hagia Sofia, az isteni bölcsesség temploma Isztambul és Törökország leghíresebb és legszebb épülete.  Az i.sz.  537  évi felépítésekor ez volt az ókori világ legnagyobb temploma, egészen a 15. században épített a firenzei Santa Maria del Fiore katedrális befejezéséig meg is tartotta ezt a vezető szerepet. Miután a szultán hadai  elfoglalták Konstantinápolyt, a Hagia Sofiát is mecsetté alakították, és négy kecses minaret toronnyal kibővítették. Ezt a funkcióját egészen 1935-ig megőrizte, amikor az új Törökország  első  ​​elnöke, Mustafa Kemal Atatürk múzeummá alakította. Pár éve  a mostani elnökük  Erdoğan  visszaváltoztatta muzulmán mecsetté. Mindenképpen érdemes rá időt szánni, mert az épület önmagában is gyönyörű és pompás.

 A Kék mecset szomszédságában érdemes megnézni  a Hippodrom teret, ami abizánci időszak legjobb lóversenypálya volt, később pedig a konstantinápolyi társaságiélet egyik központja lett. Mára csak egy kis darabja maradt meg, ez a Sultanahmet Meydanı tér ahol több nevezetesség megtekinthető. Ilyen például III. Tutmosis fáraó egyiptomi obeliszkje ami i.e. 1490-ből származik, most is ugyanott áll, ahová a IV. század végén helyezték. Szintén ezen a téren látható a Kígyó-oszlop, ami eredetileg  az i.e. 479-es plataiai csata emlékműve volt és Delphoi-ból hozták oda, már csak a talapzat és az egyik kígyó feje látható, a többit ellopták a keresztesek a negyedik hadjáratuk során. Pár perc alatt bejárható minden, és mivel  a Sultanahmet közepén van, nagy kár lenne kihagyni

 I. Ahmet szultán  egy nagyobb és szebb mecsetet akart felépíteni, amely szépségében és méretében felülmúlja a Hagia Sophiát. Így jött létre a közelben a Kék mecsetnek is hívott Sultanahment-mecset.  Építésen miatt viszont sokan kritizálták a szultánt, az építkezés miatt ugyanis az Oszmán Birodalom területi terjeszkedése leállt, és a szultánnak nem maradt elég pénze a befejezéséhez. A vallásos muszlimokkal is nehéz volt elfogadtatni, mert zavarta őket, hogy a mecsetnek hat minarete volt. Pont annyi , mint a mekkai nagymecsetnek. Érdekességként szokták elmesélni, hogy  a szultán állítólag azt mondta az építésznek, hogy építsen arany minareteket, törökül altın, de az építész félreértett egy betűt, és ezért hat minaretet épített. Végül a mekkai nagymecsetben egy további minaret is felépült, így a problémát  elhárították.

Topkapi Palota

 A Topkapi Palotára érdemes akár  bő fél napot is rászánni, mivel  az oszmán kultúra meghatározó épületkomplexumát lehetetlenség néhány óra bejárni. A felnőtt belépő 40 TL, de ez az összeg nem tartalmazza a hárem megtekintését, ami további 25 TL összegbe kerül. 12 év alattiaknak nem kell fizetni. A háremet kár lenne kihagyni, mivel  korhű és jó állapotban lévő bútorokkal van berendezve. Lehetőség van audio guide bérlésére, ami elmeséli a hárem működését, de vannak vezetett túrák is. Ez az egyik legizgalmasabb része a palota megtekintésének.

fotó: Nagy Balázs

 Dolmabachse Palota

  Ez a XIX. században épített palota már sokban tükrözi a modernizálódó és fényűző nyugat-európai ízlést. 1854-ben adták át és a szultán I. Abdul-Medzsid két év múlva költözött be a családjával.  A belső terek kialakítását ugyanaz az építész vezette aki  a párizsi operaház belsőépítészetéért felelt, így minden eleme látványosabb, teátrális hangulatot áraszt. Hatalmas kristálycsillárok világítják meg a belső tereit, a falait pedig impozáns méretű olajfestmények díszítik. . A palota három részből áll: a férfiak épületszárnya a Selamlik, a hatalmas Díszterem. (A dísztermeket magába foglaló épületrész. Törökország legnagyobb palotája csaknem 15 ezer négyzetméternyi területet foglal el. Az épületben 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyiség található). A harmadik része a hárem területe. E három egység tölti ki a palotaegyüttes kb. negyvenötezer négyzetméteres alapterületét.