Ritka jó utazási élményben lesz része annak, aki a magyar határtól 10 kilométerre eső Szabadkára és a közeli Palicsi-tóhoz utazik, ami egykor a Magyar Királyság egyik legszebb és legfontosabb városa volt. Szecessziós épületeikkel, múzeumaikkal és templomaikkal bőven nyújtanak látnivalót akár több napra is. 

  Nagyon jó és tartalmas városlátogató és  bevásárló utazásokat szervezhetünk magunknak a határhoz közel található csodaszép belvárossal büszkélkedő Szabadkára, mely egykor Magyarország harmadik legnagyobb városa volt. Szabadkán sétálva lépten-nyomon a magyar múlt sok  jelentős emlékével találkozhatunk, és a város utcáin sétálva gyakran hallani magyar szót is.

 Városháza

  A Vajdasági Szabadka alapítói feltehetőleg  szabad  jobbágyok lehettek a tatárjárás után a 13. században, amire a  város mai elnevezése is utal. Először 1391-ben Zabatka néven említették egy oklevélben. Később a 15. században már a Hunyadi család birtokolta a mezővárost ami 1541 után hosszú időre a Török Birodalom megszállása alá került. Ebben a korszakban a magyar lakosság nagy része elmenekült, míg a helyére pravoszláv szerbek valamint  katolikus bunyevácok ( horvátok ) költöztek. A  törökök végleges visszaszorulása 18. században következett be, ezután sok magyar család  települt vissza és 1779-ben szabad királyi várossá nyilvánítvák Szabadkát. A 19. században a vasútnak és az iparosodásnak köszönhetően Szabadka gyorsan fejlődött és a Monarchia jelentős és korszerű  városává vált. Szabadka virágkora  a kiegyezés után a dualizmus idején következett be. Fontosságát jól jelzi a tény, hogy Szabadka Budapest után a legtöbb adót fizette az államnak.  Magyarország legnagyobb területű városa is volt, amihez kb. ezer négyzetkilométer tartozott, az ipar mellett nagy volt a gyümölcs- és szőlőtermesztése is. Az I. világháború  után a Trianoni diktátum a  Vajdaságot a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolta. 1929-től pedig  a frissen alakult Jugoszláv Királyság részévé vált. Azóta  a történelem viharai miatt már ötször is megváltozott az ország neve ahová Szabadka (Subotica) tartozik.

TIPP: Szerdánként 10:00 órától és szombatonként 13:00 órától a kék szökőkúttól ingyenes városnéző programokat biztosítanak  a Kék szökőkúttól.

Szabadka és Palics legfinfisabb Látnivalói:

1. Városháza

Más európai városokkal ellentétben Szabadkán nem egy székesegyház vagy vár áll a város központjában, hanem a közel 6000 négyzetméteres területen 1908-12-ig épült csodaszép városháza, mely a magyar szecesszió egyik remekműve.  Tornya 76 méter magas, melyhez 45,5 méter magasan egy kilátóteraszt is építettek.

2. Zsinagóga

A szabadkai zsinagóga felújítása magyar állami segítséggel 2018-ban fejeződött be. Az épületet Európa legszebb szecessziós épületei között tartják nyilván. 

3. Tiszti Kaszinó

Szabadka díszes tiszti kaszinója eklektikus stílusban épült 1896-ban. A díszes épület homlokzatát két atlasz szobor tartja, napjainkban városi könyvtárként működik.

4. Városi Színház

A szabadkai városi színház klasszikus stílusú homlokzatához egy modern központi épületet kezdtek el építeni, melynek építése elakadt. A társulat az Adria színpadán játszik tovább és gazdag repertoárral igyekszik kiszolgálni a közönségét.

5. Palicsi Víztorony

A Szabadkától  mindössze 8 kilométerre található Palicsi tóhoz egykor villamosjárat is közlekedett. A kor tervezői úgy gondolták, hogy a víztorony karcsú épülete mellett épült kaputól széles sétányon közelítik meg a látogatók a tóparti fürdőhelyet.   

6. Palicsi női strandfürdő

A palicsi fürdőélet szép emléke az 1912-ben épített Női strand épülete. A vízfölé épített díszes fa szerkezetű építményben ma kávézó működik, de valaha azért építették, hogy a fürdőző hölgyeket eltakarja a kíványcsi férfi tekintetek elől.

Érdekes történet a magyar szervezésű palicsi olimpiai játékokról! 

Szerző&fotók:   Bajna Gábor