A 2018-as Ladarúgó-világbajnokság fantasztikus sikerei, valamint az egyéb labdajátékok nemzetközi versenyein elért elismerések mellett Horvátország más területeken is sokat adott a világnak.
Nikola Tesla- aki nélkül a modern világ nem lenne olyan, amilyen
Nikola Tesla 1856-ban született az Osztrák Magyar Monarchia területén, a horvátországi Smiljna nevű falucskában. A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. 112 regisztrált amerikai szabadalma volt, és sok találmány csak a naplóiban vagy a szakmai folyóiratokban maradtak rögzítve. Sok találmánya mások által lettek híresek. Ilyen volt például a röntgen, amely szintén Tesla érdeme, de minden dicsőség Wilhelm Rontgennek jár. Tesla erre így reagált: "Nem sajnálom, hogy mások ellopták az ötleteimet, csak azt sajnálom, hogy nem voltak sajátjaik". Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket.
Utazási Tipp |
Horvátországi nyaralások olcsótól a luxusig ! |
A kuriózumként számon tartott pagi sajt
Az évszázadok óta hasonló eljárással készített, a Pag-szigetről származó parmezán jellegű sajt igazi különlegesség. A rendkívüli természeti adottságok kiváló lehetőségeket teremtettek a juhtenyésztéshez. A bura szél, ami a tenger felől fújja a sós levegőt, és amely szinte bepermetezi, az itteni növénytakarót adja ennek a sajtnak egyedülálló aromáját, valamint a tengeri levegőn való érlelés.
A pagi kéziverésű csipke
Pag a csipkeverés városa is. A csipkék mintáinak kivételes szépsége és ezek készítése évszázados múltra nyúlik vissza. A 15. században említik először, a technikát és a mintákat generációról generációra adták át. Az 1937-es párizsi világkiállításon rendkívül értékes kézműves munka kategóriában arany érmet kapott. Maria Terézia császárné otthonában saját csipkeverőt tartott. A mai napig is láthatjuk, hogy Pag szűk utcáin, főleg az idősebb asszonyok otthonaik küszöbén művelik ezt a gyönyörű kézimunkát. Pag központjában található a Csipke Galéria, csipkét a város legjobb ajándékboltjaiban lehet vásárolni illetve érdemes még felkeresni a kolostort, ahol a bencés nővérek voltak a csipkekészítés és oktatás fő kezdeményezői. A kolostorban több mint száz kiállítás van, amelyet több mint 150 év alatt gyűjtöttek össze és őriznek.
Maraskino- az ízletes dalmát meggylikőr
Az eredeti likőr Zadar régióból származik, amelynek autentikus receptje a 16. század elejéről származik. Az első likőr „Rosolj” néven került forgalomba („ ros solis” szóból fakadóan, ami „ harmatfűt” jelent) és amelyet a kolostor gyógyszerészei készítettek, később kapta meg a Maraschino nevet. A likőr a maraszka meggyből készül, melynek őshazája a Makarskai- öböl. Illatában és ízben is különleges meggyfajta, melynek gyógyhatása is ismert és a Zadar környéki gyümölcsösök legsikeresebben termesztett gyümölcsfajtája. A rengeteg napsütésnek, a mészköves talajnak, és a széljárásoknak köszönhető, hogy a zadariak évszázadok óta készítik és a múltban kereskedőhajók százai exportálták a világ minden tájára. A zadari régió lakói úgy gondolják, hogy a Maraschino a gazdasági előrelátás, a bölcsesség, az évszázados tapasztalat, valamint a dalmát gazda szorgalmának és környezete iránti tiszteletének szimbóluma. Számos történelmi személyiség is hódolt ennek az italnak, például Casanova, Napóleon, a filmipar és az irodalm klasszikusai:, Hitchcock, Honoré de Balzac, de a legendás Titanic első és utolsó útján is felszolgálták.
Vegeta- ételeink ízesítője - Zlata Bartl- a Vegeta „feltalálója”
Zlata 1920 februárjában született Bosznia és Hercegovinában, Szarajevóban, ahol az iskoláit is végezte. 1955-ben Zágrábba utazott, amikor is a heves havazás,a rossz időjárási feltételek és utak miatt egy ideig nem tudott visszatérni szülővárosába. Ezen idő alatt munkát keresett Zágrábban, vegyészmérnönként pályázott a Podravkánál amit elfogadtak. Koprivnicába költözött, és kutatási munkát kezdett a Podravka Központban. 1959-ben olyan fűszert készített, amely eddig még nem létezett a világon. Kezdetben "Vegeta 40 ″ -nek hívták, amit később " Vegeta "-ra változtattak. A "Vegeta" hihetetlenül népszerűvé vált egész Jugoszláviában, majd elterjedt a környező országokban is. Manapság a "Vegeta" világszerte több mint 40 országban megtalálható. Zlata találmányának köszönhetően a Podravka globális vállalattá vált ezzel a legkelendőbb termékével, és az eddig szegény Koprivnica elkezdett virágozni. Zlata számos kitüntetést és elismerést kapott, többek közt Koprovnica tiszteletbeli polgár kitüntetői címet is. 2008-ban 88 éves korában halt meg. Az "Arany Bartle" Alapítvány, évente azonos nevű ösztöndíjat ad a legtehetségesebb hallgatóknak valamint a tudományos kutatások támogatására.
Penkala – a világsikert aratott termék
A szlovákiai Lipótszentmiklóson született feltaláló apja lengyel, anyja holland származású volt. 1900-ban egy új munka miatt kiköltözött Zágrábba, ahol magas beosztású állást kapott. Annyira megtetszett neki a város, hogy még a nevét is megváltoztatta és a horvát hangzású Savoljub nevet használta. A mechanikus ceruza kifejlesztése után röviddel Edmund Mosterrel egy tekintélyes gazdag kereskedőcsalád sarjával ismerkedett meg, aki felismerte Penkala találmányában az óriási lehetőséget. Közösen létrehoztak egy céget, ami Penkala termékeit gyártotta. Hamarosan elég nagy sikert értek el és a további találmányait, többek közt, a töltőtollat is gyártani kezdték. A ma ismert golyóstoll nem az ő nevéhez fűződik, viszont Penkala megalkotott egy sűrű tintával működő töltőtollat. A nagy sikerre való tekintettel Németországban is nyitottak új gyárat ahonnan meghódították a világot. Zágráb ebben az időszakban írószeripari nagyhatalommá nőtte ki magát. Penkala élete során további 80 találmánnyal gazdagította a világot. Egyebek mellett az első európai mosóport (kékítő) és az első horvát repülőgépet, amivel először 1910-ben hajtottak végre nyilvános repülést.
A legrégebbi köztársaság
A legrégebbi ma is virágzó köztársaság megalapítása is egy horvát ember nevéhez kötődik. A Pag-szigetről származó Marinus kőfaragó 1301-ben alapította meg a ma is létező, Európa harmadik legkisebb államát, San Marinót.
A dalmata kutya
Bár már az ősi egyiptomi fáraók sírjaiban is találtak olyan dalmata portrékat melyek nagyon hasonlítanak a XVI-XVII. századi dalmata ábrázolásokhoz, a horvátok mégis dalmát származásúnak tartják. A XVI. századi krónikák szerint arra lehet következtetni, hogy a dalmát tengerpart szomszédságából származnak. 1792-ből pontos képet és leírást kapunk erről a fajtáról, amit kocsis kutya néven is szoktak emlegetni. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a lovas kocsik kísérői voltak, a kocsik mellett futottak feladatuk az utasok védelme volt. Az autó feltalálása után már nem volt rájuk szükség, manapság inkább már „csak” házi kedvenc.
Utazási Tipp |
Horvátországi nyaralások olcsótól a luxusig ! |
Nyakkendő- „ Kravata”
Sálként kezdte a horvát katonák nyakában, manapság a világ legelterjedtebb divatkiegészítő! Nyakkendőnek eredetileg a nyak körül sálat nevezték, amelyről a harmincéves háborúban (1618-1648) a francia zászló alatt harcolt horvát katonákat lehetett megkülönböztetni. Ez a "divatos" kiegészítő nagy érdeklődést váltott ki a párizsiak körében, akiket mindig is érdekelt a divat és a minőségi újítások. XIV. Lajos 1646-ban kezdte el hordani, amikor még csak hétéves volt, ezzel bizonyos értelemben meghatározva a francia nemesség divatát. Gyorsan elfogadták ezt az új ruhadarabot, amelyet a „la Croate-t („horvát módon”) viseltek és, ami a francia cravate új szó gyökere lett. Az, hogy mennyire tetszett a franciáknak a nyakkendő, azt az is bizonyítja, hogy 1667-ben egy speciális ezred, a Royal Cravates jött létre, amit a horvátokról nevezték el. Nem tartott sokáig, amíg a nyakkendő egész Európában majd a világon is elterjedt, az elegancia szimbólumaként.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk