Hazánk egyik, ha nem egyenesen a legbájosabb városkája Kőszeg. A Kőszegi-hegység lábainál elterülő Óváros utcáit járva úgy érezhetjük magunkat, mintha régi korokba, vagy egy középkori filmforgatás díszleteibe csöppentünk volna vissza. A város azonban ennél jóval többet nyújt látogatói számára: szép környezet, jó levegő, robosztus megjelenésű vár, érdekes múzeumok, romantikus terek, színes rendezvények és vendégszerető helyiek.
A rengeteg műemléket tartalmazó Vas megyei kisváros eredete a 14. század elejéig nyúlik vissza. Az osztrák-magyar határ közelében fekszik, és ez a tény napjainkban is meghatározza a város arculatát, de a horvát elem is jelentős. Kőszeg történetének leghíresebb mozzanata az 1532-es török ostrom volt, amit Jurisics Miklós várkapitány végül sikeresen visszavert (a győzelem emlékére harangoznak a városban mind a mai napig 11 órakor is); a települést ezen időszak után már elkerülték a háborúk. A belvárosban számtalan gyönyörű épület épült fel a következő évszázadok után, ezek többségének állapota azonban igencsak leromlott a 20. század elejére. A belvárosi utcakép teljes felújítására a hetvenes években került sor és hogy megérte, arról egy 2004-es szavazás is tanúskodott, ekkor ugyanis az „Év települése” címmel jutalmazták Kőszeget. Az Alpokalján található vidéken jelentős szerepet játszik a szőlészkedés és a bortermelés – annak ellenére, hogy átlagosan erre a tájra hull a legtöbb csapadák, legyen az akár eső, akár hó.
A Jurisics-vár Kőszeg legnagyobb és talán legimpozánsabb műemléke. A belváros északnyugati csücskében álló, a tatárjárás után épült vár két részből tevődik össze, az úgynevezett elő- és a belső várból. Első birtokosai a Héder nemzetség tagjai voltak, majd a Kőszegiek következtek, akiktől I. Károly vette el a várat. Ekkor épült fel a belvárost körülölelő védőfal, amely köré árkot ástak. Az árkot a Gyöngyös patak vizével töltötték fel, ezzel igencsak megnehezítve a városra támadó ellenséges hadak dolgát. Korai reneszánsz folyosóját Mátyás korában építették fel, ekkoriban a vár hol Mátyás király, hol a Habsburgok kezén volt. A reneszánsz folyosón az időszakos kiállítások, a déli és a keleti palotaszárnyak a Várkiállítás, míg a Lovagterem a kulturális események helyszíne. A Várkiállításon megismerkedhetünk a vár történetével, a Fegyvertárban középkori harci eszközöket láthatunk, míg az Aranyszobában a több évszázadon át fennmaradt szőlészeti kézikönyv, a „Szőlő jövésnek könyve” kapott helyet. Ezen kívül – egy valamirevaló várhoz illő módon - van fűszerkert is, illetve ha kedveljük a természetes alapanyagokból készített termékeket, nyugodtan szabaduljunk be a Natúrboltba is!
A Jurisics-tér a város központja. Régebben itt volt a plébániatemplom, a vesztőhely, de a vásárokat is itt tartották. Napjainkban pedig itt állnak a gótikus Szent Jakab- és a barokk Szent Imre templomok. Előbbi Kőszeg legrégibb temploma, már a 13. századtól fogva létezik. Ezenfelül itt áll a Hősök kapuja, az eredeti funkcióját a 14. század óta őrző Városháza, a díszesen berendezett Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a régi mesterségeket (pl. mézeskalács-készítő, szíjkészítő) felvonultató Városmúzeum és a levéltár is, de a „dalmát kapuk”, az árusok egykori árusítóhelyei is csak tovább ékítik a teret. A városiak egyik kedvelt kikapcsolódási helyszíne a Chernel-kert, amely arborétumában ritka fafajták mellett egy madárvédelmi mintatelep is kialakításra került.
A várost teljes szépségében a Kőszegi-hegység tetejéről, az Írott-kőről csodálhatjuk meg, amelyre az Országos Kéktúra útvonalát követve juthatunk fel. A túra során nemcsak természeti szépségekben és vízforrásokban, hanem épített műemlékekben sem lesz hiány, ilyen például a Kálvária templom, az erdei Stájerházak, vagy a Trianoni kereszt. Az Írott-kő tetejéről pedig nemcsak Kőszeg városkája tárul elénk teljes pompájában. Jó és tiszta idő esetén még az osztrák hegyeket is látni lehet innentől.
Kőszeg nemcsak látnivalókat, hanem élményeket is kínál az idelátogatók számára. A város hihetetlenül gazdag programkínálattal rendelkezik: 1859 óta minden évben farsang végén megrendezik a Concordia bált a középkori várban. Ez manapság is a település legillusztrisabb eseménye. A másik farsanghoz kötődő mulatság a Farsang Farka nevet viseli. Ilyenkor jelmezbe öltözött árusok várják portékáikkal vásárlóikat és az egész nap általánosságba véve is a bolondozásé, a téltemetésé. Szent György napja eredetileg borünnep volt, míg a Várszínházhoz kötődő rendezvényeken rendre nívós előadásokban gyönyörködhet a nagyérdemű. Ezen felül van még História futás (ez a város legnagyobb tömegsport rendezvénye), illetve többnapos Szüreti Fesztivál, ahol minden évben kedvelt együttesek és zenészek lépnek fel és természetesen patakokban folyik az újbor. Ekkora programválasztékból bárki találhat olyat, ami ínyére való, úgyhogy innentől már csak fel kell kerekedni – mert "Kőszeg valóban mindenkit vár"!
| Utazási Tipp |
| Wellness szállások online foglalással BOMBA áron |
Készítette: Méhes Judit Fotók: Wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk