A több, mint 3700 négyzetkilométernyi területet lefedő Tolna megye számtalan kulturális, műemlék jellegű és természeti kincset rejt magában. Mint a többi megye esetében, úgy itt is elsősorban a megyeszékhelyen, Szekszárdon összpontosulnak a látványosságok, ez azonban nem azt jelenti, hogy más, izgalmas helyeket ne tartogatna Tolna. Sőt!
Tolna az ország egyik legkisebb megyéje, Szekszárd pedig az ország legkisebb megyeszékhelye. A Somogy, Fejér, Bács-Kiskun és Baranya megyék által övezett terület már a kelta és a római időktől fogva lakott vidék volt, az Árpád-korban pedig ispánságot szerveztek az itteni vármegye élére. Helyi jellegzetesség, hogy a megyében nemigen vannak nagyvárosok (Szekszárdon kívül) és a jelentősebb központok is a megye peremein találhatóak meg elsősorban. A megyét változatos felszíni formák borítják, de a legjellemzőbb domborzat mégis a dombvidék.
1., Szekszárd
A barátságos, rengeteg parkkal (szerintem a legszebb a Garay tér) rendelkező város számos látványosságot tartogat az utazóknak. Közöttük is kiemelkedik az alapítójáról elnevezett, 1902 óta létező Wosinsky Mór Megyei Múzeum, amelynek gazdag anyaga a neoreneszánsz stílusú palotamúzeumban került kialakításra. Itt nemcsak kelta, avar és Árpád-kori régészeti leletekkel ismerkedhetünk meg, hanem az emeleten lévő „Megelevenedett képek – egy kisváros a századfordulón” nevet viselő kiállítást is megtekinthetjük, de itt kapnak helyet a városhoz kapcsolódó tematikus kiállítások is. Szekszárdon egy csúszdákkal felszerelt élményfürdő és városi strand, egy pincében berendezett Bormúzeum, a Mézeskalács Múzeum, de itt található hazánk egyetlen működő Német Színháza is, amely egyben a megye egyetlen kőszínháza is. A Művészetek házát az egykori romantikus stílusú városi zsinagógából alakították át, ma rendezvényeket tartanak falai között. Ha szeretjük a költészetet, feltétlenül látogassunk el a Babits Mihály Emlékházba is, ahol a néhai szülői házban nemcsak eredeti bútorok, hanem a költőóriás használati tárgyai is kiállításra kerültek.
2., Gemenci erdő
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó, 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánított ártéri rengeteg az ország egyik leggazdagabb vadállományával bír. A tájat a tanösvényeken gyalogosan túrázva, a Duna holtágaiban csónakázva, de akár az erdei kisvasúton utazva is felfedezhetjük, és ha szerencsénk lesz, még őzeket és gímszarvasokat is észre vehetünk a fák között! A legjellemzőbb növények a nyárfák és a fűzek, a cserjésekben gyakran fordul elő a galagonya. Virágritkaságai közé számít a tavaszi csillagvirág, gyakori vendég a madarak közül errefelé a réti sas, a szürke gém, a fekete gólya és a kerecsensólyom. A vadászok szerint itt fejlődnek ki a legtermetesebb és legszebb agancsú szarvasbikák, ezért elterjedt a külön engedéllyel történő vadászat is errefelé.
3. Simontornya
A településen keresztülfolyik a Sió, azonban mégsem ez a város legfőbb látványossága, hanem 13. századból, közelebbről 1277-ből származó zömök, viszont mindmáig kitűnő állapotban megmaradt vár, amelyet a reneszánsz korban építettek újjá, ám fénykorát a török időkig élte. Ekkoriban olyan neves nemesi famíliák birtokolták, mint a Garaiak, a Kanizsaiak vagy éppen az olasz származású hadvezér, Ozorai Pipó. A vár legújabb helyreállítása 1964-ben kezdődött meg. Falai között állandó és időszakos kiállítások kaptak helyet, az udvaron pedig nyaranta lovagjátékokat rendeznek. A városi építészet másik szép példája a 18. századi, barokk stílusú, Mária Terézia-sárgára meszelt Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház.
4. Kakasd
Az ősidők óta lakott vidéken már az 1100-as években létezett egy templommal rendelkező település, bár a faluról első ízben egy Zsigmond-korabeli oklevél emlékezik meg elsőként. A középkorban virágzó falucska a török időkben elnéptelenedett, lakói meghaltak vagy elköltöztek. A falu földesurai, a Bezerédj család tagjai sokat tettek a település gazdasági fellendüléséért. Kakasd legjellegzetesebb épülete a Makovecz Imre által tervezett Faluház, de a beköltöző székelyeket szimbolizáló Székelykapu és kopjafa és a Harangtorony is érdekességként szolgálhat a településen megfordulók számára. Legfontosabb rendezvénye az évente megrendezett Kakasdi Matróznapok.
5. Szálka
A festői dombvidék lankái közötti völgyekben elterülő Szálkai-tó nyaranta kedvelt üdülőhely. Az erdőkkel körülölelt hosszúkás irányban elnyúló tóban nemcsak fürödni, hanem horgászni is lehet, de a büfében étkezésre, a part menti kemping területén pedig még néhány napos üdülésre is lehetőség nyílik. Szálka már az Árpád-kor elejétől fogva lakott településnek számított. A falvat övező rengetegben ejtették el a 19. század végén azt a gímszarvast, amely hatalmas méreteivel jócskán hozzájárult a hazai vadászat népszerűsítéséhez. A település legszebb építménye a babakék és fehér színekben pompázó Mayer-kápolna, de a magaslatról egyébként is lélegzetelállító látvány tárul a szemünk elé a környező településekről. Itt láthatjuk, ahogy a szőlőültetvényekkel tarkított domboldal fokozatosan simul bele az alföldi síkságba.
Akciókat kínáló szállások Tolna megyében:
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk