A 2/3 Magyarországnyi balti ország Litvánia felkeresése mindenki számára kellemes meglepetés jelent. Az előző cikkünkben Vilniusz szépségeit mutattuk be. Ezúttal pedig az ország legfontosabb vidékeinek látnivalóiról lesz szó.
Egy kis földrajz:
Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam ami a Balti-alföld déli részén található Oroszország, Lengyelország, Belorusszia és Lettország szomszédságában. Területének legnagyobb része dimbes-dombos síj vidék, mely 100 méternél is alacsonyabban feszik. Litvánia legmagasabb pontja 292 méter, területének kb. 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják. 38 km-es saját tengerpartja van a Balti-tengernél.
Rövid történelmi visszatekintés:
Az évszázadok viharaiban Litvánia folyamatosan küzdött a függetlenségért, melyet nem sikerült tartósan kivívni. A kis ország ütközőzóna volt a szomszédos hatalmak csatározásai során többször volt lengyel, cári orosz és szovjet uralom alatt. A II. világháborúban a náci Németország és a Szovjetunió megállapodás (Molotov – Ribbentrop paktum) után Molotov azt üzente a litvánoknak: „Nem számít, hogy önök egyetértenek vagy sem, a Vörös hadsereg mindenképpen bevonul”.
Kevesen tudják, hogy a litvánok egészen 1955-ig komoly partizánharcot folytattak a Szovjetunió ellen, az „Erdei testvérek” nevű, mintegy 30ezer főt számláló partizánhadsereget csak ekkor tudta legyűrni a Vörös Hadsereg. Litvániában az erdei testvéreket már régóta hősöknek, a nemzeti függetlenség harcosainak tekintik, akik aktívan szembeszálltak a „szovjet megszállással”
Litvánia történelme során most nyerte el tartósan a nemzeti függetlenségét. A kérdésre, hogy mi a helyzet az országban, frappáns választ adnak: "Litvániában minden OK, mert már nem az oroszOK."
A litván zászlóról:
A trikolor az ország történelmi színeire és a népművészetben használt motívumokra utal. A sárga a ringó gabonakalászokat, a zöld a természetet, a piros pedig a független Litvániáért kiontott vért jelképezi.
Trakai vára:
Vilnius közelében, egy gyönyörű piros-téglás vár tűnik a szemünk elé. A tavakkal övezett keskeny földnyelven épült vár eredetileg a Német Lovagrend elleni védekezést szolgálta.
Kaunas:
Az egykori Hanza város, Litvánia második, legnagyobb települése a Nemunas és a Neris folyók találkozásánál fekszik az ország szívében. Igazi litván város, a lakosság több mint 90%-a litván. A kaunasiak mind a mai napig a saját településüket tekintik Litvánia igazi fővárosának. Vilnius és Kaunas rivalizálása régi keletű, a két világháború között, Kaunas volt Litvánia ideiglenes fővárosa. A Neris folyó partján álló ősi Kaunas várat a XIV. században említették a történelmi feljegyzések, ez Litvánia legrégebbi kővára.
A vár mellett a város történelmi magja a Városház tér, melynek közepén áll, melyet magas, kecses tornya miatt ”Fehér hattyúnak” neveztek el. Itt is tobzódnak a különféle stílusirányzatok. A késő barokk és korai klasszicista alapépülethez később gótikus tornyot építettek. Az épület kalandos történelme során volt ortodox templom, tüzérségi raktár, színház, sőt még cári rezidencia is.
A Perkunas ház:
A Városháza tértől a Nemunas partja felé sétálva, megláthatjuk a Perkunas házat. A történészek ma is vitáznak, hogy mi lehetett a középkori gótikus épület eredeti rendeltetése. A romantikus megközelítés szerint Perkunasnak, a „mennydörgés istenének” volt a temploma, mert az 1818-as felújításkor a munkások találtak egy 27 centiméteres tablót, amelyen az ábrázolt város, a templomok és három hal a Nemunas és Neris folyókat és Perkunas istent jelképezte. A gazdag építészeti megoldások inkább a Hanza-városi jellegre utalnak.
Az óváros szerencsésen átvészelte a háborús pusztításokat, romantikus sétát tehetünk, a hangulatos polgárházak övezte utcákon.
Azt mondják a kaunasiak, hogy aki az igazi Litvániára kíváncsi, annak Kaunasba, a "leglitvánabb" városba kell ellátogatnia!
Rundale Kastély:
Bauska litván település mellett találjuk Litvánia barokk gyöngyszemét, a Rundale Kastélyt, melyet Rastelli a szentpétervári Téli Palota építésze tervezett.
A Keresztek hegye:
A nyelvtörőnek is beillő nevű Siauliait város közelében találjuk a Keresztek hegyét (litvánul: Kryžių kalnas), mely egy katolikus zarándokhely és turisztikai látványosság.
Olvass többet a litván golgotáról !
Érdekességek:
A Lituanica makettje: 1933-ban két litván pilóta az Atlanti-óceán átrepülésére vállalkozott, leszállás nélkül tervezték megtenni a New York-Kaunas útvonalat. A kísérlet sajnos kudarcot vallott, az út 37. órájában, a gép Németországban (valószínűleg időjárási okok miatt) lezuhant. A pilóták (Steponas Darius, és Stasys Girénas) azonban nemzeti hősként vonultak be a litván történelembe, a közelmúltig a 10 litasz címletű bankjegyeken is szerepeltek.
Kevéssé ismert, hogy Puskin anyai ágon afrikai felmenőkkel is rendelkezett, egyik dédapja ugyanis az Etiópiából származó Abram Petrovics Hannibal tábornok volt, akinek alakját Puskin később a „Nagy Péter szerecsene” című regényben örökítette meg. Hannibál 1705-ben Vilniusban a Szent Miklós templomban keresztelték meg, a keresztapa Nagy Péter cár volt. Puskin a „Titkos levelek” című művében a „fekete vérével” magyarázza az asszonyok iránti túlzott vágyát.
A hímzett szalag: Nagyon érdekes népszokás Litvániában, hogy egy hímzett szalag végigkíséri az embert születésétől a haláláig. Amikor megszületik egy gyermek egy hímzett szalaggal kötik át a derekát, ahogy növekszik, mindig újabb szalagokat kap, egyre vastagabbat és díszesebbet. Házasságkötéskor a férfiak a kalapjukra, a nők pedig a pártájukra kötik. Később a szalagot kötéllé fonják, és halálukkor ezen a kötélen engedik le a koporsót.
A gazdag történelmi múltú ország számos látnivalóval, érdekességgel várja a látogatókat.
Litvánia vár Téged!
Szerző&fotók: Vincze Péter Antal
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk