A 32 000 lakost számláló Pápa Magyarország egyik legszebb barokk kisvárosa a Bakony és a Kisalföld találkozásánál terül el, a régió kulturális-, gazdasági- és idegenforgalmi központja.  Pápa a XIX. században élte virágkorát, amikor  Magyarország kulturális és közéleti szereplői küzül többen is pápaiak voltak vagy legalábbis Pápán jártak iskolába.

Pápa két egymástól eltérő tájegység, a Dunántúli-középhegység, (– legmagasabb tagja a Bakony hegység –) és a Kisalföld találkozásánál épült ahol a Bakony bércei már síkabb, lankás dombos vidékbe mentek át. 

A város elnevezése

A hagyomány szerint — “Ecce pápa misit mihi coronam” vagyis íme a pápa koronát küldött nekem, kiáltott volna fel a vidékünkön Asztrik apáttal találkozó Szent István király, úgy 1000 tájékán. A nagy öröm emlékére nevezte volna a várost Pápának.  Ennek a hagyománynak több változata is létezik, mindegyikben közös, hogy a város a római pápától kapta a nevét. (Bél Mátyás, Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Gáspár)

Egy másik hagyomány úgy tudja — , hogy Szent István királyunk, még mint kicsi Vajk, itt nevezte volna az ő édesapját Géza nagyfejedelmet papának. A fejedelem pedig elérzékenyült örömében a helynek a Papa, később Pápa nevet adta volna emlékeztetőül a jeles cselekedet emlékére.

A XVIII-XIX. század tudományoskodó történészei, nem hittek a fenti mondáknak, maguk próbáltak magyarázatot találni a város nevének eredetére, természetesen semmivel nem nagyobb sikerrel tették azt: Pápa város nevét a púp szóból magyarázták. Mivelhogy a városka akkori és mai központja, a várkastély dombja olyan púpos forma. (Enessey György)

Végezetül vannak, akik Gizellával, Szent István magyar király hitvesével, Magyarországra jött bajor lovagok között, a Popok híres családjában keresik városunk névadóját. Magyarázzák ezt azzal is “Valóban a németek által most is Pápa Poppának hivattatik”. (Gyurikovits György) Pápa város neve puszta személynévi eredetű, valószínűleg egy bajor lovag, lehetett a királyi udvarház első elöljárója, akinek neve mehetett át a település nevére. Ő volt az, aki a későbbi Pápa nemzetségnek és a városnak is névadója lett.

Pápa  történelme

   Pápa a középkor elejétől fontos szerepet játszott a régió életében. Pápa  legelső írásos említése  1061-ből származik. A város kedvező természetföldrajzi adottságai tették lehetővé, hogy a környezetével összeköttetésben kilenc út alakuljon ki, ami mind a kereskedelem, mind az ipar, mind a városfejlődés szempontjából lehetőségeket biztosított a városiasodás útjára lépett településnek. Pápa  középkori  jelentőségét jól mutatja, hogy már a XIV. században polgári kiváltságokkal ruházták fel, majd a következő század elejétől már mezővárosi rangra emelték.   A török időkben a magyar végvárrendszer fontos részét képezte, vára mindössze 3 éven át került a törökök kezére. A későbbiekben az Esterházy csaalád birtokainak központja volt, akik csodálatos barokk kastélyt is építettek a városban. Kastélyuk ma fontos múzeum és rendezvény helyszín. 

Elkészült, még a XVIII. század végén a Nagytemplom nagyszerű klasszicizáló épülete, megépült a kórház és környéke, elkészült a Golgota (1740-es évek) és a Kálvária templom (1795.), akkor még a városon kívül. Ekkoriban alakult ki a Fő tér ma is jellemző barokkos hangulata, kiépült a Ferenceskolostor és templom épületegyüttese. Új iskolák, Református Kollégium, Bencés rendház és iskola, az előző században újjá épült templommal, a Zárda épülete, felépült a Nátus monumentális együttese.Megépült a vármegyeháza és elkészült a városháza.  Pápa történetének egyik legszebb időszaka a XIX. század volt. Ekkor értek be azok a folyamatok, amelyek még a XVIII. században, a barokk kor gazdasági változásaiban gyökereznek. A város képe a sorozatos háborúskodás, pusztítások, felégetések és tűzvészek után alaposan átalakult. A régi, középkori eredetű telekhatárok mentén modern házak, és új középületek épültek, amelyek a mai belváros arculatának is meghatározói.

A reformkor szellemisége a pápai iskolákon, de különösen a Református Kollégiumon keresztül napivalóság lett a városban. Legjobb tanárok, felvilágosult előadásai Európa szellemét hozták be a pezsgőéletű dunántúli kisvárosba.  Ez az a kor, amikor nem lehet úgy beszélni Magyarország kulturális és közéletéről, hogy a meghatározó szereplők között ne legyen néhány pápai, vagy legalább olyan, aki Pápán járt iskolába, elég csakJókai Mór,Petőfi Sándor,Tarczy Lajos, vagy Deák Ferenc nevét említeni. Pezsgő irodalmi élet volt a városban, vallási tolerancia uralkodik,a temetőket közösen használta a református, evangélikus és a katolikus gyülekezet. Ekkor kezdték Pápát Dunántúli Athénnek is nevezni.

Pápa látnivalói, programlehetőségek a környéken

Pápa fontosabb látnivalói egymás közelében a tágas barokk  Fő téren illetve annak környezetében helyezkednek el. 

Egyik legfontosabb a  pápaiak által „Nagytemplom”-nak nevezett Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom monumentális épülete. Hossza 42 m, szélessége 22 m, a tornyok magassága 72 méter.

Kilépve a templomból az északi oldalon a plébániasort találjuk, műemlék vagy műemlék jellegű mindegyik épület. A kései barokk kor ízlése és mértéke szerint épült legtöbbjük, visszafogott díszítéssel és bolthajtásos kapuval. A plébánia külön figyelmet érdemel: kosáríves kapuja, copf ablakrácsai a Nagytemplommal való formai-szellemi összetartozását is mutatják.

A plébánia melletti keskeny utcába, a Ruszek közbe belépve, a mintegy 90 lépésnyi árkád vonja magára tekintetünket. Lábasház az épület neve, melyet a hosszanti és harántívekkel ritmusosan tagolt folyosó tesz egységes megjelenésűvé. Árkádja alatt kőkeretes ajtókat, ablakokat találunk, mögöttük kereskedők, iparosok üzleteivel, műhelyeivel.

A Lábasház Fő tér felöli oldalán áll a XVIII. század végi Botka-ház, melyet füzérei, rozettái, sarokerkélye és udvarának kovácsoltvas munkái a tér egyik ékességévé emelnek.

A tér keleti sarkához érve, lépjünk be a Fő utca 2. számú ház öreg kapuján. Maga a kapu is érdemel egy pillantást, a boltívekkel megépített kapualj még inkább; a ház félhomályos lépcsőfordulójában Jacopo Sansovino Bacchus-szobrának másolata látható. Az eredeti szobor márványból készült és a firenzei Museo Nazionale féltett kincse. Ebben a házban működött 1839-től a helyi kaszinó, mely a Nemzeti Casino után elsőként alakult.

A Fő tér és a Fő utca sarkán álló épület nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. A Griff szálló sokáig beszálló vendéglő volt; nagy tánctermében egykoron megyebálok és színielőadások zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő-író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. A helyreállított épület ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát.

A tér Kossuth Lajos utcai torkolatánál Pápa talán legkülönösebb házához érünk, széles kosáríves boltíve, mint átjárókapu vezet a belváros további részébe.

Az Esterházy-kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni a várat. Pilgram rokokóba hajló barokk tervezetét a kastély múzeumi részének úgynevezett Nádor-termében függő pannó ábrázolja. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret.

  A kastély építése  1710 körül kezdődött, belső tereit a korabeli luxus minden kényelmével felszerelték. Gazdagon aranyozott lambériák, gyönyörű freskók, a Mildorfer által készített kápolna, olasz stílusú kandalló és rokokó kályhák mellett fontos szerepet kapott a család méltóságának hangsúlyozása. a 19. század második felében ismét felívelő pályára állt. 1856-tól a szabadságharc ezredese, Esterházy Pál gróf lett a kastély ura, aki az egész épületet felújíttatta és kialakíttatta a belső terek azon elrendezését, pl. a Nádor termet és az Ősök csarnokát a Nádor-terem előtti folyosószakaszon - amit ma is meg tudunk mutatni a látogatóinknak. Legfontosabb változtatás a kastélykapu felállítása volt, ami sajnos a II. világháború során eltűnt. A kaput Párizsban vette, a szóbeszéd szerint a Tuileriák egyik, akkor leszerelt kapuja volt, amelyet 1750 körül készítettek Versailles-ban Az első világháborút követően az utolsó tulajdonos, Esterházy Tamás idején a kastély több alkalommal zár alatt volt a gróf hitelei miatt. A többmillió pengős adósságot felhalmozó Tamás gróf anyagi helyzete az 1930-as évek végén rendeződött, egyetlen gyermeke is Pápán született, viszont a kastélyt 1940-ben tűz pusztította: leégett a nyugati szárny tetőszerkezete. Ennek kijavítását követően a gróf hadikórházzá alakította át a kastélyt. A szovjet hadsereg 1945-ben foglalta el a kastélyt a bútorzat részben eltűnt, részben megsemmisült és magában az épületben is komoly károk keletkeztek. Miután a szovjetek elhagyták a kastélyt, az 1960-as évek elejétől a város szolgálta az épület. Kezdetben irodáknak, óvodának és múzeumnak, majd zeneiskolának, könyvtárnak és művelődési háznak is otthont adott. Aztán 2011 és 2015 között a kastély teljesen megújult, és a 20. század viszontagságai után 2015 tavaszától ismét régi fényében tündökölve fogadja a látogatókat. A kastélyból kilépve két szépen faragott nagy vízköpő domborművet és négy szobrot találunk. Az udvar sarkainál két hatalmas kő oroszlán vicsorog, a kastéllyal egykorúak. Az egyik az Eszterházyak címerpajzsát, másik pálmaágat tart mancsában. A kastély előtti parkban Petőfi Sándor bronzszobra, valamint Szervátiusz Jenő Jókai Mórnak emléket állító műve található.

További látnivalók Pápán:

Ha valaki több időt tölt Pápán, még ezeket a nevezetes látnivalókat lesz érdemes felkeresnie:

• Református ótemplom
• Bencés templom
• Kékfestő Múzeum
• Református templom
• Református Kollégium
• Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és Könyvtára
• Gránátalma Múzeumpatika
• Ferences templom
• Bábsütők háza
• Református Ókollégium
• Zsinagóga

  ---

  
  

  ---

Progrmlehetőségek Pápán és a környéken

Várkertfürdő

A Várkertfürdő minden korosztály számára kínál pihenési, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget, egyaránt szolgálva az aktív és a passzív fürdővendégek igényeit. A sportos életmód kedvelői éppúgy megtalálják nálunk számításukat, mint a nyugodt pihenésre vagy a testi-lelki megújulásra vágyó vendégek. Az uszoda, a termálfürdő, a squash és fittnesz terem, a wellness-központ és a gyógyászat egész évben látogatható, nyáron pedig a strand medencéi, óriáscsúszdái, ugrótornya és szabadtéri sportpályái is várják a látogatókat.

 Lovaglás

Napjainkra egy olyan sportcentrum, pihenõ- és szórakozóhellyé vált, amely minden tekintetben biztosítja a lótartók, valamint a lovagolni vágyók igényeit.

Borturizmus

Pápa Város Önkormányzata 1997-ben határozattal döntött arról, hogy – tekintettel a több mint 170 pápai lakóhelyű somlói szőlőbirtokosra – szorosabbra fűzi kapcsolatát legkisebb történelmi borvidékünkkel, a Somlóval. A megállapodás értelmében a Pápai Bornapok keretében a somlói gazdák gazdag program keretében mutatják be kiváló minőségű boraikat. 

Túrázás

A  Bakony közelségének köszönhetően több természetjáró túrával gazdagíthatjuk pápai programunkat. A túrák hossza akár az 50 km-t is elérheti. A résztvevők váltoozatos útvonalakból tudnak választani a város honlapjáról.