Felnőttként és gyerekként is érdekes progamot jelent  felkeresni Magyarország falumúzeumait, ahol vissza lehet tekinteni a múltba és megismerni,  hogy éltek az elődeink. Vajon milyen házakban laktak a falun élő felmenőink és milyen eszközöket használtak a hétköznapjaik során? Cikkünkben összegyűjtöttük a legismertebb magyarországi skanzeneket, hogy minél könnyebb legyen a választás!

Mit érdemes tudni a skanzenekről?

    A Föld legelső szabadtéri néprajzi múzeumát a svédországi Stockholmban nyitották meg 1891-ben Skansen néven. Ez volt a kezdet, amelyet  a 20. században sok más országban - köztük Magyarországon is - újabbak követtek  ennek a múzeumnak a példáját követve,  A  szabadtéri néprajzi múzeumokat hazánkban is a svéd elnevezés átvétele alapján skanzeneknek nevezték el, de hívjuk őket falu múzeumnak és szabadtéri néprajzi gyűjteménynek is.    Magyarország  területén ma  több érdekes szabadtéri néprajzi múzeumot és tájházat lehet felkerEzek közül a leghíresebbek a szentendrei, a vasi, a nyíregyházi valamint  az őrségi skanzenek, de mellettük több kisebb falumúzeumot  is ajánlunk Szombathelytől Ópusztaszerig.  

1. Szentendrei Skanzen

     Hazánk legnagyobb szabadtéri múzeuma a  Szentendre külterületén 1967-ben alapított szentendrei Skanzen, ahol   a látogatók eredeti épületek segítségével  ismerhetik meg a 18.- 20. századi  népi építészetet  és a vidéki életmódot. A 63 hektáros hatalmas területen kisvasút segítségével is lehet közlekedni és több mint 300 élethű épület várja szép ligetes-dombos  tájba ágyazva  a látogatókat. A  szentendrei falumúzeumben  8 tájegységre bontva mutatják be a régi falusi életet. Ezek a tájegységek a következők: Felső Tiszavidék, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Alföldi mezőváros, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros és Észak-magyarországi falu. Kerékpárral is fel lehet keresni és gyakran tartanak időszaki kiállításokat és különféle mesterségeket bemutató foglalkozásokat is.

Cím: 2000 Szentendre, Sztaravodai út 75.

2. Göcseji Falumúzeum

    A Zala folyó egyik holtága mellett, egy eredeti vízimalom környékén jött létre  a zalai skanzen. Az 1950-ben létrejött Göcseji Múzeum első igazgatója egy vérbeli néprajzkutató Szentmihályi Imre volt, aki biciklivel és motorral járta   Zala megye településeit  régi korok emlékei után kutatva. Értékes dokumentumokat is gyűjtött valamint lefotózta a letűnőben lévő életforma helyi emlékeit, a göcseji és az azon  túli vidékek falvait, parasztportáit, a hegyi hajlékokat, a régi kis- és köznemesi kúriákat, a szeges településszerkezet épületcsoportjait, az útszéli  kereszteket, a jellegzetes zalai tájakat.  Egyedi különlegességnek számít, hogy a Göcseji múzeum területén felépítettek egy Finnugor Néprajzi Parkot, ami a  finnugor népek lakóházait, gazdasági és vallási épületeit, használati eszközeit és népviseletét ismerteti meg a látogatókkal. 

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u.

 3. Szennai Skanzen

   A Szennai Skanzent, a Zselic kapujában, Kaposvártól 8 km-re  lehet meglátogatni. Különlegessége, hogy egy valódi "élő" falu közepén  létesítették. Bemutatja Belső-Somogy és a Zselicség népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját bemutatja a 19.és a 20. első felének életét eredeti és áttelepített épületek segítségével. Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, majd 1978-ban nyitották meg. Jelenleg öt falusi porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A lakóházak és a mellettük lévő gazdasági épületek mellett több pince, présház és a megye vallási sokszínűségét bemutató szakrális építmények is megtekinthetőek Szennán. A falumúzeum területén található Somogy-megye egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom.   Ez a szép templom napjainkban is aktív szerepet tölt be a falu életében. A Szennai Skanzen magas szintű munkájáért 1982-ben elnyerte az Európa-Nostra Díjat.

Cím: 7477 Szenna, Rákóczi utca 2.

4. Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

   Az ópusztaszeri skanzenben 19 épületegyüttest valamint 3 szabadtéri kiállítást llehet megtekinteni. A Dél-Alföld mezővárosi és tanyai porták népi építészetének jellegzetességeit és használati tárgyait a 19. század közepétől az 1930-as évek végéig.Meg lehet ismerni a falvak és az alföldi tanyavilág életét, a különféle mesterségeket, be lehet kukkantani a korabeli iskolába, postára sőt egy működő szatócsboltba is. Érdekes látnivaló ezen kívül a szélmalom és a pékműhely is. Jó időben nagy élet zajlik itt, bemutatók, sütés-főzés, foglalkozások idézik meg a régi időket. A gyűjtemény házai között járva részesei lehetnek a látogatók az egykori paraszti világnak. Népviseletbe öltözött tanyagazdák mutatják meg őseink életmódját. A látogatók találkozhatnak  a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel és a juhásszal is. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként meg lehet kóstolni Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal vár mindenkit.

 Cím: 6767 Ópusztaszer

5. Sóstói Múzeumfalu

   A nyíregyházi szabadtéri néprajzi múzeum az Észak-Tiszántúl sokszínű népi építészetét, hagyományait őrzi és mutatja be a látogatóknak. A múzeumfalu- központjában kézműves műhelyeket, elemi iskolát, tűzoltószertárat, harangtornyot, templomot, száraz-malmot, valamint szatócsboltot és egy  kocsmát lehet felkeresni. A bemutatott épületek többsége eredeti, különböző helyszínekről telepítették át őket a múzeumfaluba a berendezésükkel egyetemben. A skanzen területén több mint 80 épület mutatja be az Észak-Tiszántúli terület sokszínű népi építészetét. A lakóházak berendezése ugyancsak hiteles. A régi falusi életet idézik fel  a hajdani népi mesterségeket bemutató műhelyek, a borbélyüzlet és a faluvégi cigánykunyhók  is. Külön érdekesség a 18. században betelepült szlovák (tirpák) népesség jellegzetes bokortanyai életmódját bemutató a tirpák tanya. További látnivaló  a nyírségi kisnemesi porta valamint a fejfás temető. Az épületeket őshonos gyümölcsfák, konyha- és virágos kertek veszik körül.

 Cím: 4431 Nyíregyháza, Tölgyes u. 1.

6. Hollókői Falumúzeum

     A Nógrád-megyei Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amit csodaszép természeti környezetével UNESCO világörökségi helyszínként tartanak számon. A kis 400 laksú település lakói megőrizték jellegzetes palóc nyelvjárásukat valamint gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik.  Az ún. Ófaluban  megtekinthető épületeket egy 1909-es tűzvész után építették fel, jól megőrizték az eredeti formájukat és bemutatják a régi palóc falusi élet  hangulatát. A hollókőre látogató vendégeket  Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Szövőház, fafaragó kiállítás is várja. Rövid sétával elérhető a hollókői vár is.  Számos érdekes program, vendéglő és ajándékbolt vár minden látogatóra, további érdekesség, hogy a hollókői Ófaluban parasztházakból kialakított üdülőházak is várják a különleges szállásokat kedvelőket.

Cím: 3176 Hollókő, Kossuth u.