Görögország legmisztikusabb látnivalói közé tartozik az egykori vallási központ melynek virágkora az i.e. 11. században kezdődött el amikor Apollónt elkezdték tisztelni a Parnasszosz lejtőin. Ebben az időszakban épültek fel Delphoi templomai és szentélyei, majd a színháza és az arénája is. Delphoi városának romjai napjainkban népszerű úti cél.

   Az Athéntől mintegy 150 kilométerre, a Pernasszosz-hegy lábánál épült delphoi jósda az ókori görög világ egyik legszentebb helye volt i.e 700 és i.sz. 381 között, amíg a rómaiak le nem rombolták. Plütarkosz ókori történetíró, aki több évig papként szolgált az Apolló templomban, részletes leírást adott a jósda működéséről, a szertartás menetéről. A szertartást a jósda egyik papnője – Püthia – végezte, akit Apolló szócsövének tekintettek. A transzba esett papnő, a templom egy földalatti kis helyiségben tartózkodott, amely illatos párafelhőben úszott, innen továbbította Apolló üzenetét az „ügyfeleknek”.

    A legenda szerint Apollon itt küzdött meg Püthonnal a sárkánnyal, melynek testét elnyelte a föld és rothadó testéből feltörő gőzök, (gázok) segítették a jövendőmondót a jövőbe látni. Apollon a lant, a görbe íj és a jóslás istene volt, szent templomát Delphoiban választotta ki. Delphoi híres jósa, papnője Phütia. A feltörörő gőzök hatására azonban csak haladzsázni tudott. Segítői jegyezték fel szavait, majd versbe foglalták és azt kapta az érdeklődő.

   Egy új kutatás kimutatta, hogy valószínűleg oxigénhiány „segítette” a Delphoiban az Apolló templom ókori papnőit a jóslásban, jövőlátásban.  A Geology című szaklap megjelent, egy jelenleg folyó kutatás előzetes eredményeit bemutató cikk ellentmond annak a korábbi elméletnek, miszerint a delphoi jósdába etilén gáz szivárgott be a föld alól, és a jóslást végző papnők ettől kerültek volna transzba.

Giuseppe Etiope, a római Geofizikai és Vulkanológiai Intézet geológusa szerint a papnők extázishoz hasonló állapota a metán okozta hypoxiának – oxigénhiánynak – tulajdonítható, amely azért következhetett be, mert a templom levegőtlen helyiségébe metángáz áramlott.

   Számos korábbi ásatás során nem sikerült kimutatni semmilyen gázfeltörést a templom alatt, mígnem az 1990-es évek végén egy amerikai kutatócsoport Jelle De Boer, a connecticuti Wesleyan Egyetem geológusa vezetésével metán, etán és etilén nyomára bukkantak.

De Boer akkor arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg az etilén játszhatott fontos szerepet a papnő szertartásai során, ez ugyanis serkenti a központi idegrendszert, és tudatzavart, eufóriát okoz.

Az új tanulmány szerzői kételkednek ebben

„Habár tényleg fellelhetők gázkigőzölgés nyomai Delphoiban, az etilén okozta mámor esélye igen csekély” – állítja a mostani kutatás vezetője. A színtelen, szagtalan etilén baktériumok fermentációja során keletkezik alacsony hőmérsékleten. Az olasz kutatócsoport szerint ez a gáz nem képződhetett a Delphoi vastag mészkő kőzetében, főleg nem olyan mennyiségben, hogy transzhoz, tudatzavarhoz vezessen.

A római kutatócsoportja viszont kis mennyiségű szén-dioxid, metán és etán feltörés nyomára bukkant a templom alatt.

A kutatók szerint, ha tényleg gáz okozta a szertartást vezető papnő „jövőbelátó képességét”, akkor az nagyobb valószínűséggel lehetett szén-dioxid és metán, vagyis a kettő együtt vezetett oxigénhiányhoz.

Az oxigénhiány Delphoiban időnként akár eszméletvesztéshez vagy halálhoz is vezethetett. Habár az új elmélet elfogadhatónak tűnik, a végkövetkeztetéshez további részletesebb vizsgálatokra van szükség.----Függetlenül attól, hogy hiszünk-e abban, hogy valós vagy képzelt jóslatok születtek Delphoi-ban a helynek megvan a maga varázsa ezért napjainkig hatalmas turisztikai érdeklődésnek örvend. A várost egyébként a rómaiak és a bizánciak is kirabolták majd egy földrengés a fölötte található magaslatot beomlasztotta ezzel maga alá temetve a várost. Később egy falu épült az egész fölött majd 1838-ban egy francia régész talált rá és kezdte meg a feltárását, amely még a mai napig is tart.

Szerző&fotók: Matthew Kalamata Ati