Amikor szóba kerül a modernkori olimpiák története, szinte mindenkinek De Coubertin báró neve jut eszébe, aki az ógörög viadalokat hívta új életre 1896–ban Athénban. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a Délvidéken a Szabadka melletti Palicson már jóval korábban is szerveztek olyan sportversenyeket, amelyeket szintén olimpiai játékoknak neveztek.
A palicsi versenyek elindítása a tehetős Vermes család két sportszerető fia Lajos és Nándor nevéhez kötődik. Édesapjuktól ragadt át rájuk a sportrajongás, aki egy kisebb vidéki sportegyesületeket vezetett. Két fia sportos szellemiségű neveltetésnek köszönhetően hamar megismerte az alapvető sportokat, kiváló eredményeket értek el több sportágban is, sőt a családi vagyon jelentős hányadát is különböző sportcélokra fordították. Legkomolyabb teljesítményük az volt, hogy úttörő módon a görögországi újkori olimpiai játékokat 16 évvel megelőzve olimpiai játékok néven nemzetközi sportversenyeket rendezett a ma Szerbiához tartozó Palicson!
A versenyek kitalálója és fő szervezője Nagybudafalvi Vermes Lajos 1860-ban született az akkor virágkorát élő Szabadkán. Már kisgyerekként ámulatba ejtették a fantasztikus sportteljesítmények, és az ókori művészek emberi test szépségét bemutató alkotásai. Tizenhat éves korában lehetősége volt, hogy Görögországban megtekintse az ókori olimpiák tárgyi emlékeit. Ehhez az úthoz kötődő élménye volt, hogy Miron diszkoszvető szobráról lemásolta a diszkosztárcsa méreteit, amit a szabadkai vasgyárban el is készíttettett. Így lett a diszkoszvetés az általa szervezett sportversenyek állandó versenyszáma. Első sportversenyeit 17 évesen kezdte el megszervezni.

Alig múlt el 20 éves, amikor 1880-ban megszervezte a legelső palicsi tornaversenyt, ami köszönhetően a komoly díjaknak és a kitűnő feltételeknek igen hamar népszerű lett a magyar és a közép-európai élsportolók körében. Palics és a csodálatos környezetben lévő Palicsi-tó gyógyvizének köszönhetően ideális feltételeket biztosított sok sportág számára. Szabadkáról még villamosvonal is épült valamint mesébe illően szép romantikus villák és szállodák is. A divatos üdülőhelyet turisztikai adottságain túl, kultúrális és művészeti rendezvények is vonzóvá tették, ami különösen kedvezett a sportversenyek lebonyolításához.
A korszak versenyzői azért is szívesen vettek részt a palicsi versenyeken, mert érdekesnek találták a sok eredeti ötletet és élvezték a szívélyes vendéglátást. A lelkes szervező Vermes Lajos nagyszabású beruházásokba vágott bele, amik még a család anyagi helyzetét is komolyan megingatták. Egymillió forintos összköltséggel vadonatúj kerékpárpályát és sportszállodát is épített, ahol 60 versenyzőnek tudott díjtalanul szállást biztosítani. Az első évben még csak három sportágban versenyeztek a résztvevők, majd a verseny a következő években további versenysámokkal bővült. A versenyek súlyát jellemzi, hegy ebben az időszakban a palicsi játékokhoz igazították a bécsi és budapesti versenyeket is.
Az első Világháború után előállt új politikai és gazdasági helyzet tönkretette a sportversenyeket és a főszervező életét is. Amikor visszatért Kolozsvárról vagyona teljesen elfogyott, , nevét szlávosítania kellett. Ljudevit Vermešként élte a kiöregedett sportolók életét, utoljára 1935- ben írtak róla a Napló karácsonyi számában, ahol két újságoldalt is szentelnek neki. Vermes Lajos 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.
1982-ben újította fel az általa megálmodott palicsi sportjátékokat, a 2000-ben megalakult a palicsi Olimpia Sportegyesület, melynek fő célja az egykor Vermes Lajos által megálmodott palicsi olimpiák hagyományainak ápolása.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk