Azt már mindannyian tudjuk, hogy van egy Nagy Fal Kínában, de arról talán kevesebben hallottak, hogy Afrikában is készül egy hatalmas Zöld Fal, amely azonban nem téglából, hanem fából „épül” fel, méghozzá nem rönkökből, hanem élő növényekből. Ha valóban sikerül megvalósítani a grandiózus, mintegy 780 millió hektárt borító projektet, az az emberiség jövőjére nézve valóban a modern világ egyik legnagyobb vívmánya lenne.

  Az Afrikában jelenleg is kialakítás alatt lévő, klímavédelmi szempontból igencsak jelentős Nagy Zöld Fal létrehozásának ötlete először az 1970-es években merült fel, amelyre végül 2007-ben bólintottak rá az „építésben” érintett afrikai államok, napjainkban pedig már összesen húsz ország munkálkodik a Fal létrehozásán. Első körben az volt a terv, hogy az elsivatagosodás által leginkább fenyegetett, a Szaharától délre elterülő Száhel-övezet mentén egy 16 kilométernyi szélességű egybefüggő erdőséget telepítenek szárazságtűrő fafajtákból, amely a tervek szerint a Vörös-tengertől az Atlanti-óceán partjaiig 8000 kilométeren át tulajdonképpen keresztül szeli a teljes afrikai kontinenst.

   Ma már inkább az a terv, hogy mozaikszerűen hoznak létre kisebb erdőségeket, így az erdők nem érintenének lakatlan vidékeket és egyszerűbb lenne gondozni az első években az újonnan telepített facsemetéket. A száraz klímához alkalmazkodó növények mellett gyümölcsösök is kialakításra kerülnének, amelyek így nemcsak a termőtalajt kötnék meg és biztosítanák a Száhel-övezet élelmiszer-ellátását, hanem munkát is adnának a helyieknek, amellyel részben sikerülne megoldani az elvándorlást is. A program emellett arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy meghonosítsa a talaj kimerülését megakadályozó, modern mezőgazdasági eljárásokat is a helyi lakosság körében.

A célok végső soron mégis ugyanazok, mint a kezdetekben:
- a most még mozaikszerű erdőségek idővel egy hosszan elnyúló sávban érjenek össze,
- sikerüljön egy élő ökoszisztémát kialakítani bennük,
- az erdőségek kössék meg a légkörben jelenlévő szén-dioxidot,
- biztosítsanak új munkahelyeket a helyi lakosság számára,
- a munkahelyek által csökkenjenek a helyi konfliktusok és törzsi háborúk,
- némileg csökkenjen a főként Európára nehezedő migrációs nyomás és a munkanélküliség és élelemhiány miatt az embereknek ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket,
- sikerüljön fedezni az egyre növekvő népességlétszámú Száhel-öv élelmiszer ellátását

  A terv kivitelezéséhez már az 1980-as években nekilátott pár nemzetközi klímaszervezet, akik azóta már több tízmillió faültetésen vannak túl Szenegálban, ahol eddig a legjobban halad a projekt és mára számos területet sikerült már visszanyerni a sivatagtól. Nemcsak a növények, hanem államilag szigorúan ellenőrzött vízforrásokat is létrehoztak a vidéken, amelyek elősegítik a további erdőtelepítéseket és ivóvizet biztosítanak a lakosság számára. A Zöld Fal építése jelenleg is zajlik, a tervek szerint mintegy negyven éven belül elkészül majd.

Ha elkészül, a Nagy Zöld Fal háromszor akkora lesz, mint az ausztráliai Nagy Korallzátony, amely ma a bolygónk legnagyobb élő természeti képződménye. Nemcsak az afrikaiak harcolnak „élő fal” kialakításával a klímaváltozás ellen, a kínaiak is kedvet kaptak tőlük; ők a Góbi-sivatag déli irányú terjeszkedését szeretnék vele megakadályozni. Akárhogy is legyen, szurkoljunk, hogy sikerüljön a Zöld Fal projekt megvalósítása és egyre több, a Földünk megmentését célzó elképzelés váljon valóra az emberek összefogásával!