Tavasztól-őszig ismét benépesedik a Szentendrei-sziget. Sokak szerint ez a Dunakanyar egyik legszebb része, ami a térség népszerűsége ellenére is megőrizte vidékies  békéjét. Területe 56 négyzetkilométer, hosszúsága 31 km, szélessége pedig általában 2,3-3,5 kilométeres. Ideális kiránduló és kerékpáros célpont.

  A Szentendrei-sziget területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilis Parkerdő fennhatósága alá tartozik. A kirándulók egyik kedvenc célpontja, hiszen strandoláshoz, és kerékpározáshoz is remek úti cél. Tavasztól őszig több jó rendezvényt szerveznek. Kertmozi, gasztroélmények, lovardák, fürdőtavak és négy bájos település várja mindazokat, akik egynapos kikapcsolódást keresnek Budapest környékén. A sziget hossza 33 km, keleti-nyugati szélessége 3,8 km, területe 58 km². A sziget nagy része természetvédelmi terület, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Megközelítés:

Rév:

• Visegrád-Szentgyörgypusztánál (menetrend),
• Felsőgödnél (menetrend),
• Dunakeszinél (menetrend),
• Leányfalunál (menetrend),
• Vácnál (menetrend),
• Szentendre Határcsárdánál (menetrend)
• és a szentendrei Duna korzónál, vagyis a Pásztor révnél (menetrend) lehet megközelíteni.

Autóval a váci rév, a Határcsárdánál közlekedő rév, illetve a Dunakeszi komp szállít. Busszal csak a Tildy Zoltán hídon keresztül érkezhetünk a szigetre (menetrend). A Duna bal partjáról vonattal, majd révvel is megközelíthető a sziget, méghozzá Vác felől (menetrend), Tahitótfalun át. Forgalmas hétvégéken és ünnepnapokon érdemes az autókat otthon hagyni, és a tömegközlekedést választani, mert a térség útjai nagyon leterheltek.

  Építettek egy másik hidat is ami érinti a szigetet, de nincs róla leágazás. A  Megyeri híd (az M0 körgyűrű északi Duna-hídja) az egyik leglátványosabb közúti hídunk a Duna felett, ami Újpestet köti össze a Budakalászi oldallal, a Szentendrei-szigeten keresztül. 

A SZENTENDREI-SZIGET TÖRTÉNETE

  Már a honfoglalás idején a sziget hagyományos legeltető, állattenyésztő területhasznosításnak adott otthont a terület. A középkori Magyarország életében fontos volt a terület a  Buda és Esztergom közötti terület., lakói  állattenyésztéssel foglalkoztak, amit földművelésó egészített ki. Emellett  fontos volt a hajóépítés, fuvarozás és a  halászat is.  A mai település hálózat a törökidők után jött létre.  A szigetlakók életében jelentős volt az ártéri földművelés, 1870 körül  jött létre az első magyar-bolgár kertészet. Ekkor homokbuckás területeket akácfákkal és fenyőkkel kötötték meg.

  A XIX. század közepe óta a homokos-kavicsos strandjairól híres sziget egyre több pihenni vágyót fogadott. A XX. század legelején megjelentek az első vízitúrázók is. 1914-ben épült fel Tahitótfalunál  a szigetet a Duna jobb partjával összekötő közúti híd. 

   Az 1890-es évektől kezdve a sziget déli részén a Fővárosi Vízművek ívóvíz kútjai miatt a parthoz közel eső területek fokozatosan védetté váltak, ami a mezőgazdaság kényszerű áthelyeződését jelentette a belső területekre. Ez a sziget nemcsak négy község polgárainak ad otthont, és páratlan szépségű üdülő- és kirándu lóhely, hanem Európa egyik legnagyobb víznyerő területe is. Innen kapja Budapest és környéke ivó vize túlnyomó részét. Geológiai érdekessége, hogy a sziget tömegét al kotó kavicsos hordalékréteget alul agyag, felül ho mok zárja le, ezáltal természetes vízszűrőként visel kedve kiválóan alkalmas a rajta átszűrődő víz meg? tisztítására. A helyi kutakból származó víz kizárólag a természetnek köszönhetően tiszta és egészséges, amelyet klórozáson kívül, bonyolult eljárással nem kell megtisztítani. Mindannyiunk felelőssége a terület megóvása, hiszen a kutak közelébe került szennyeződés a talajon keresztül bekerül az ivóvízbe. Ezért kérjük, álljon meg egy percre, és gondolja végig, hogy Öntől is függ a terület megóvása.

A Szentendrei sziget természeti értékei:

1. Szigetcsúcs, értékes őshonos fűz- és nyárfaállomány.

2. Kisoroszi golfpálya.

3. Martuska-sziget (védetté nyilvánítva 1974), ártéri ligeterdő, idős, honos fűz- és nyárfákkal, fontos madárvonulási pihenőhely, természetes élőhely (nádirigó, kuvik, macskabagoly, récék, vonuláskor szür kegém, kócsagok, törpesólyom).

4. Pankúti-legelő és Kecske-sziget (védetté nyilvánítva 1978) A két Dunaág között különböző magasságú ártéri szintektől a homokpuszta gyepekig változatos életközösségekkel.

5. Kecske-sziget térsége, varázslatos ártéri zátony-, időszakos holtágvilág

6. Torda-sziget (védetté nyilvánítva 1981) szegélyéző ártéri ligeterdő maradvány, gazdag madárvilág, 57 költő faj, számos ritkaság (pl. jég madár, gyurgyalag, berki tücsökmadár), a térség egyik legjelentősebb madárvonulási állomása (kócsagok, récefajok, fekete gólya), külön leges fajok megjelenése (halászsas, daru, kígyászölyv, holló).

7. Homokos dűlő változatos homokpusztai gyepek (csikófark, homoki kikerics, homoki nőszirom, sikárfű, báránypirosító, homoki vértő), gaz dag rovarvilág, ritkaságok (tót boglárkalepke), homoki gyík, ürge, menyét.

8. Szigetmonostori Kálvária-domb.

9. Göd-sziget déli csúcs.

10. Hegyek köze (volt katonai gyakorlótér) nyílt és zárt homoki gyepek jellegzetes állatvilággal, ritkaságokkal (bagolylepke fajok, homok pusztai szöcske, homoki olaszsáska), értékes növényvilággal (csikó fark, kék szamárkenyér, homoki kikerics, homoki nőszirom). Alsó Merzsán, mesterséges tó, vízimadarak, madárvonulási pihe nőhely (kócsagok, gólyák, vadkacsak)

Mit nézzünk meg Szentendrei-szigeten?

 A Szentendrei-szigeten négy települést lehet felkeresni: Kisoroszi ,Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor . Ezek közül mindegyiket más okból keresik fel  a kirándulók.   A Szentendrei-sziget települései látnivalók szempontjából is érdekesek. Nincsenek komolyabb műemlékek, mégis megéri körülnézni és időt szentelni  a helyi látnivalókra.  

Kisoroszi

 Ez a  bájos kis falu a Szentendrei-sziget legészakibb részén található,  barátságos utcáin jókat lehet sétálni egész évben.  Kisoroszihoz tartozik a népszerű szigetcsúcs, ami  a kempingezők és a kerékpárosok nagy kedvence. A kajakozók és kenusok szívesen kötnek ki megpihenni, piknikezni, fürdeni.

Látnivalói:

• Kálvária domb
• Ókori római erőd maradványai a Pásztorkertben
• Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény
• Kisoroszi bányató, Cseres-tó
• Magyar Golf Klub
• Római katolikus templom
• Református templom
• Kisoroszi Szigetcsúcs

  A településre érkező kirándulók legtöbbször a Szigetcsúcsot választják maguknak, ami  a táborozáshoz, sátras nyaraláshoz, fürdéshez és nagy sétákhoz kiváló választás. Egyszerre  kutyabarát, gyermekbarát és bababarát program a felkeresése. A számos programot kertmozi, több sportprogram és koncert teszi érdekessé. A falu kempingje az egyik legjobb kemping a környéken. A helyi kis révnél van a nagy árvizek emlékköve ami többek között az 1929 évi nagy árvíznek állított emléket.

Tahitótfalu

 Tahitótfalu Budapesthez hasonlóan két részből áll. Tahi  a 11-es út mentén található,  Tótfalu pedig a Tildy Zoltán híd másik oldalán a Szentendrei-szigeten található. Tahi és Tótfalu 1980-ban egyesültek egymással. A két korábban önálló települést összekötő első hidat 1912 tavaszán kezdték építeni, akkoriban  Almásy-hídnak nevezték el. Ezt a hidat is felrobbantották 1944-ben. 1945-ben az orosz hadsereg a helyére cölöphidat épített, amit a jeges ár elsodort. Végül Tildy Zoltán és Gerő Ernő korában  épült egy vas szerkezetű híd amit 2007-ben egy Tildy Zoltánról elnevezett vasbeton híd váltott fel. Régen fizetni kellett a híd használatáért. A gyalogosok 2 fillérért, a kocsik és szekereknek 10-20 fillérért tudtak átkelni rajta. A nem helybelieknek dupla  annyi hídpénzt kellett fizetni. Tahitótfalu a kiváló termelői piacáról is híres, a termelői piac márciustól december közepéig zöldségekkel, gyümölcsökkel, füstölt árukkal, süteményekkel, lekvárokkal, mézzel, és szörpökkel várja a látogatókat.  A község országos hírű fesztiválja az Eperfesztivál, amely már több mint egy évtizede várja koncertekkel, bemutatókkal, kézműves kirakodó vásárral és gasztronómiai élményekkel az ide látogatókat. A rendezvény az eperről szól, hiszen a faluban, és a Szentendrei-szigeten terem a legfinomabb zamatos eper.

Látnivalói:

• Római katolikus templom
• Református templom
• Présház

  ---

Pócsmegyer

  Pócsmegyer és a  hozzá tartozó Surány főleg  a fürdőzők számára kedvelt hely. Pócsmegyeren a Pázsit-tó, Surányban pedig a Duna-part nagyon népszerű, bár  a helyi strand nem hivatalosan kijelölt szabadstrand. Surányban a Pisztrángsügér horgásztó a helyi horgászok nagy kedvence. A kis Leányfaluval összeköttetést jelentő révnél a  felüljáró falán lehet látni a vízszintek magasságát mutató piros vonalakat, ami  a régebbi árvizeknek állít emléket.

Látnivalói:

• Eszterházy-Bercelly kúria
• Református templom
• Inkubátorház
• Pázsit-tó
• Pisztrángsügér horgásztó

  ---

  

Szigetmonostor

  Szigetmonostor a Szentendrei-sziget középső részén található és kiváló fesztiváljaról híres.  A lecsófőzés, a Kékevező Fesztivál és a PirosLábos Fesztivál népszerűsége évek óta töretlen. Horány Szigetmonostor településhez tartozik, és egy hivatalos szabadstrandja is van  az evezősök nagy örömére. Horány piacterén vásárok, adventi események és zenés műsorok is helyet kapnak, míg Szigetmonostoron találjuk a település látnivalóinak nagy részét.

Látnivalói:

• Római kori őrtorony rom
• Nepomuki Szent János szobor
• 1848-as emlékmű
• Vízbe fúltak kopjafa
• Református templom
• Római katolikus templom
• Római katolikus plébánia

TIPP: Akik a Dunakanyarban szeretnének horgászni, azoknak az 1708-1630 folyam kilométer közötti szakaszra kell kiváltani az engedélyt (amely a Visegrádi öbölre, és 2016-tól a Maróti öbölre is érvényes). A halőrök az egész szezonban rendszeresen ellenőrzik a papírokat, a horgászás alkalmával nálunk kell, hogy legyen a horgászengedély, a személyi igazolvány és a fogási napló, melyet kötelező vezetni.

   A kerékpárosok gyakran használják a sziget a aszfaltútjai helyett a Tahitótfalutól egészen Szigetmonostorig húzódó kis forgalmú töltését ami a Duna mellett halad.