Hercegovina szívében az ország  második legnagyobb városában Trebinjében található az 500 éves Arslanagića-híd, mely az ország egyik jelképe. Története akár szimbóluma is lehetne a balkáni nép élni akarásának;   lebontották, víz alá süllyesztették, új helyen újjáépítették és most is létezik és szolgálja az embereket.

  Trebinje  Bosznia-Hercegovina második legnagyobb és legdélebbre fekvő 32 ezer lakosú városa ami mindössze 28 kilométerre fekszik a világhírű Dubrovniktól. A  Trebišnjica folyó partján épült hangulatos város szerencsésen  átvészelte a viharos balkáni történelem pusztító háborúit, így most is gyönyörködhetünk az XVIII. században épült óvárosa  kereskedő és lakóházaiban. Trebinje fő látnivalói közé tartoznak a régi malmai, ortodox temploma valamint a mostani helyétől eredetileg 7 kilométerrel északabbra felépített 450 éves Arslanagića-híd. 

     Az Arslanagića híd hosszúsága 80 méter, és összesen hét boltív tartja meg a szerkezet súlyát. Az 1574 -ben felépült híd egykor Mehmed - Sokolović pasa adománya volt   fia részére aki a térség egyik legjelentősebb embere volt  Arslan-agaként.  Az egyik fő feladata az útdíj beszedése volt, így Hercegovinába költözött, és közvetlenül a híd mellett házat épített. A következő években egy Arslanagići nevű település alakult ki a híd körül, és a hidat is így nevezték el. Az Arslanagić híd ezután nagyon fontos szerepet töltött be a közlekedésben, mert összekötötte Bosznia középső részét a mai Herceg Novival. 

  Ez a híd a második világháború idején élte meg legnehezebb napjait, amikor megpróbálták lebontani, de ez csak részben sikerült, ugyanis a bal oldala megsemmisült, de a háború után megjavították. 

  Pár évvel később az Arslanagića hidat elöntötte a víz, miután 1965 -ben az egykori Jugoszlávia hatóságai úgy döntöttek, hogy a híd helyén egy új vízerőművet építenek. A víztározóként kialakított Goricai -tó kialakulásával a híd és környéke egy teljes évre víz alá került, majd a hatóságok úgy döntöttek, hogy Trebinje gyöngyszemét másik helyszínen fogják újjá építeni. A tavat 1966 -ban leeresztették és a hidat lebontották. A megszámozott építő köveket egy közeli mezőn lerakták. A helyi szóbeszéd szerint  abban az időben több ajánlat is érkezett a híd megvásárlására, a legmagasabb vételi ajánlat pedig Kanadából érkezett, de a híd nem volt eladó. A sérült építővövek felhasználásával végülis 1970 -ben hozzákezdtek az újjáépítéshez.  Az egész folyamat 2 évig tartott, és a hidat néhány kilométerrel délebbre nyitották meg Gradina településrészen. A trebinjeiek végül megszokták és megszerették, végül pedig a város szimbólumává vált.

 Szerző: Bajna Gábor