A világra az egyik legnagyobb hatással való vallása a buddhizmus, ami olyan értékeket tart szem előtt, amiről nagyon sokan megfeledkeznek, függetlenül attól, hogy természetesnek kéne lenniük.
A Kr. e. 6. században jött létre a vallás, egyfajta szokatlan tiltakozásként azok körében, akik nem értettek egyet a hinduizmus által közvetített kasztrendszerrel. A két vallás között az az alapvető különbség, hogy míg a hinduknál a lélekvándorlás kap szerepet – a makulátlan élet képes áthidalni a kasztok közti távolságot –, addig a buddhizmusban a fő cél a nirvána állapotának elérése, hogy az embernek legyen lehetősége kiszakadni az élet örök körforgásából.
A buddhizmust Kínában gyakorolják a legtöbben (függetlenül attól, hogy a vallási tanok megalkotója, Buddha Indiában élt és tevékenykedett). Viszont azok az indiaiak, akik ezeket a tanokat követik, ugyanúgy elfogadják a kasztrendszert (mivel a társadalmi normáknak mindenképpen meg kell felelni) csak a vallásban ettől egy kicsit el tudnak vonatkoztatni.
Kínában az egyik legjelentősebben meghatározó buddhista vallás az országban külön „ágat” növesztett indiai társától. Ám itt a vallást eredetileg a taoizmus egyik ágának tartották, mivel a tanok között volt némi egyezés. Jelentősen csak a Han-dinasztia alatt terjedt el az országban, a Selyemúton való és a tengeri kereskedelem fellendülésével. Indiában csak elvétve gyakorolják, a nagyvárosokban van néhány szentély, és az ország északi részén.
Mindenesetre a vallás meghódította Tibetet, Mongóliát, Nepált, Mianmart, Thaiföldet, Laoszt, Kambodzsát, és Vietnámot is. Nagyjából fél milliárd ember követi Buddha tanait (ennek körülbelül a fele kínai) még
Magyarországon is akadnak buddhisták, az ő számuk valahol 5 és 10 ezer között lehet.
A vallásban három dolog tisztelete mindennél fontosabb: Buddháé, a tanításoké és a közösségé. Sok más vallással ellentétben a tanítások nem írásban, hanem közvetítők útján terjedtek, akik – feltételezhetően – minden egyes prédikációjukkal hozzátettek valamit az igéhez. A tanításokat először Kr. e. 250 körül foglalták írásba, Buddha halála után jó kétszáz évvel.
A buddhizmus alapjáraton a békés filozofálgatást hirdeti, és ennek a gyakorlatnak a több száz éves alkalmazása közben több, a mai tudományos szemmel is elképesztő felfedezéseket tettek a filozófia és a pszichológia területén. Sok más vallástól abban is különbözik a buddhizmus, hogy
kimondja, hogy csak az érvekkel alátámasztott állításokat szabad elhinni.
Buddha annak is szószólója volt, hogy minden, ami bennünket körülvesz, mindössze átmeneti. A változás örökös körforgása irányítja kénye kedve szerint az egész Világegyetemet. A buddhizmusban nincsenek halál után fennmaradt szellemek, hiszen az ember halálával nem valami véget ér, hanem újrakezdődik.
Buddha tanai jelentős hatással voltak az emberre, meghatározó volt a múltban, meghatározó jelen pillanatban, és meghatározó lesz a jövőben is.
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk