A Dél-afrikai Köztársaság fővárosában található a Tábla-hegy, amit a déli félteke egyik, ha nem a legszebb hegyének tartanak.

A hegy teteje teljesen lapos, és az angol elnevezés (Table Mountain) is erre utal –

olyan sima, mint egy asztal lapja.

Az 1082 méteres hegycsúcs Fokváros és Dél Afrika egyik jellegzetes látnivalója, aminek a szépségét nehéz nem elismerni.

Ameddig az ember nem jutott olyan eszközökhöz, amiknek a segítségével fel tudott volna mászni a csúcsra, az az elképzelés tartotta lázban a helyieket, hogy a hegy

az istenek lakhelye.

A képződmény mind a mai napig jelentős spirituális szerepet tölt be a környéken élők életében, akik úgy tartják, hogy a Tábla-hegy jelenti a halandók és az istenek közötti kapcsolatot. Ezen okokból terjedt el az a szóhasonlat a heggyel kapcsolatban, hogy ez az istenek asztala. Nyaranként a délkeleti szél által okozott pára ráterül a hegy tetejére, pont úgy, mint ahogy egy asztalon tenné ezt egy fehér terítő.

A hegy már 200 km-re is látható, ami életmentő – a történelem során többször szó szerint – a környéken hajózók számára, mert biztos pontot jelent a kapitányoknak, hogy hol járnak legénységükkel. Az első olyan európai ember, aki látta a hegyet, a portugál Bartolomeu Dias volt, aki neves felfedezőként 1488-ban járt a mai Fokváros közelében. A Tábla-hegy monolit „csúcsa” három km-es hosszával magasodik Fokváros fölé. Az egész hegy gyakorlatilag egy túlméterezett homokkőtömb, ami még párszáz millió évvel ezelőtt a tengerfenékben csücsülő nagyobb kavicsok sorát erősítette.

A hegy igazi neve

Kevesen tudják, hogy tükörfordításban a hegynek nem Tábla-hegy – illetve az alatta fekvő öbölnek Tábla-öböl – lenne a neve, hanem Asztal-hegy és Asztal-öböl. Mindez egy félrefordításnak köszönhető, mert a hegy angol nevéből (lásd fentebb: Table Mountain) a „table” magyarul asztalt jelent. Viszont a magyar földrajzi irodalomban és a hivatalos térképeken is a „tábla” kifejezés terjedt el, mivel a két szó nagyon hasonlít egymásra írásmódban.