A chilei részen kb. hétezer ember él, ez az ország legritkábban lakott területe. A legnagyobb település Porvenir.  Hatalmas tisztaság és egy érdekes helytörténeti múzeum, ami felkelti a látogató figyelmét. A kiállítás bemutatja a tenger élövilágát, valamint azt, hogy milyen körülmények között éltek a XIX. században. A város határában van az itteni öslakosoknak,  a selk'namoknak, más néven onáknak szentelt emlékmü. Átlagmagasságuk 1,80 cm volt, szemben az 1,65 európai átlaggal. Természetesen a lábuk is nagyobb volt, ez keltette fel Magellán figyelmét. Gyüjtögetéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak, ügyesen bántak az íjjal. Mégis mire vadásztak? Guanacora, ami a dél - amerikai tevecsalád tagja, ugyanúgy, mint a láma, az alpakka és a vicuña, valamint rágcsálókra és madarakra. A sziget belsö területeit, nem a közvetlen partot lakták. Valószínü, hogy az utolsó jégkorszakban, tízezer éve jelentek meg, amikor a dél - amerikai kontinens és a Tüzföld összefüggö terület volt. A többi környékbeli törzsekkel cserekereskedelmet folytattak. Gyakorlatilag teljesen kipusztultak a behurcolt betegségek miatt.

  Porvenirtöl kb. 100 km-re található a királypingvin farm, latinul aptenodytes patagonicus. A 18 pingvinfaj közül ök a második legnagyobbak, a császárpingvin után. Magasságuk 80-90 cm, súlyuk 10 és 17 kg között. 50- 60 napig ülnek a tojásokon, hím és nöstény felváltva. Nem raknak fészket, helyváltoztatáskor viszik magukkal a tojásokat. Fókák és orkák pusztítják öket. A déli féltekén többfelé megtalálhatók, ott, ahol a hideg áramlat biztosítja a víz gazdag élövilágát. A legészakibb terület, ahol lehet velük találkozni Galapagosz környéke. A perui partoknál is sok van belölük, a Humboldt - áramlatnak köszönhetöen.

  Porvenir és a pingvinek után csak kisebb településekkel találkoztunk, ahol a köolaj - és gázlelöhelyek személyzete él. Visszafelé a csatorna legkeskenyebb pontjánál, Punta Delgadanál hajózunk és húsz perc alatt partot értünk, egy fantasztikus élménnyel gazdagabban. Legközelebb az argentin oldalról mesélek.   

   Szerző & fotók:   Almási Gabriella     www.kirandulasokandaluziaban.com