Alapvetően nem vagyok egy spontán alkat, sőt inkább igazi tervező, szervezőnek mondanám magam, mert közgazdás és szűz mivoltomból adódóan azt vallom, hogy a rendelkezésekre álló erőforrások legjobb kihasználása érdekében szükség van a tervezésre, de utazás terén elég rugalmas szoktam lenni. Sőt, inkább dolgozom akár hétvégente is hónapokig, és spórolok itt-ott, hogy aztán néhány napig, hétig egy különleges helyen élvezhessem a munka gyümölcsét.
2 hét múlva megkezdődött életem egyik legemlékezetesebb és legmeghatározóbb kalandja, egy mexikói, félig-meddig hátizsákos kirándulás formájában. A hátizsákos jelző most nem azt takarja, hogy azon kívűl ne lett volna más nálam, hanem inkább az utazás low-budget jellegére utal. Akkoriban még oltási igazolással sem lehetett az USA-ban tranzitálni, így szinte egyedüli-lehetőségként a Turkish Airlines járata jöhetett szóba, Isztambul-i átszállással. Isztambulból 17, visszafelé pedig 14 óra az út időtartama, mivel odafelé megáll Mexikóvárosban is a gép, ahol néhány utas ki, néhány pedig beszáll. Érkezésemkor egyedül kellett a cancúni repülőtérről eljutnom az 50 km-re lévő Playa del Carmen üdülővárosba, ahol az uticélom, a szállásom és az ismerősöm is volt- aki azt tanácsolta, menjek transzferrel, vagy ha olcsóbban szeretnék, válasszam a helyi ADO buszt, ami 15 $-ért, 1-1,5 órán belül eljuttatott a célállomásra. A sok csomagom miatt a busztól/a centrumból még taxival kellett mennem, ami- bár mondta az ismerősöm, hogy 20 pesot mondjak be- végül spanyol tudás hiányában, valamint a túristás kinézetem és színem miatt csak 40 pesoért vitt el az 1500 méterre lévő szállásomra. A kint létem alatt többször nem éreztem „lehúzva” magamat, ezen egy esetet leszámítva minden nagyon jó ár/érték arányban volt Mexikóban. Szinte mindenki beszél annyira angolul, hogy alap témákban kellemesen el lehessen velük beszélgetni, hiszen a város fő gazdasági ágazata a turizmus.
A Maja Riviéra egy turisztikai és üdülőnegyed a Yucatán-félsziget keleti részén, amely Cancúntól Tulumig húzódik végig Quintana Roo állam karibi partvidékén. Playa del Carmen elbűvölő, biztonságos kis városka, amely Cancúnnal szemben sokkal olcsóbb, természetesebb nyaralóhely, ahova az amerikaiak helyett főleg európai és mexikói turisták mennek. A tengerparti város a Yucatán félszigeten, a Mexikói-öbölben található. A gyönyörű, türkizkék vizü Karib-tenger partján fekszik, és a partra merőleges utcákat az 5-ös szorzó számaival jelölik, kezdve a híres 5th Av/ Fifth Avenue sétálóutcával, a keresztutcák pedig páros számmal vannak jelölve a központi 2es-től kezdve. Tudtam, hogy a „kimaxolós”(fotós, idegenvezetős) árban benne lesz a kerékpár használat is, így nem kellett a centrumban megszállnom, hanem 20 $/éjszaka áron tudtam szállást foglalni egy bájos kis apartmanházban a 46os és a 20as utca sarkán, 1000 méterre a parttól. Természetesen lecsekkoltam a környéket előtte, és azt is, hogy az ismerősöm 1 sarokra lakik, a partra vezető úton pedig a boltok és éttermek, bárok mellett egy rendőrségi állomás is megtalálható. Ahogyan Mexikó turisták által kedvelt városaiban, úgy itt is 5percenként járőröznek a gépfegyveres, állig felszerelt rendőrök és katonák gyalogosan, quadon, vagy éppen a rendőrségi terepjárók platóján ülve. Számomra nagyon megnyugtató volt a jelenlétük, de lehet, hogy egyeseknek kicsit ijesztőek első ránézésre, bár valójában ez is a dolguk, hogy elijesszék a rosszfiúkat ? Mindenesetre én mindig örültem nekik, mert rengeteget jöttem mentem egyedül a városban, ugyanis az ismerősöm igazi éjszakai bagoly, aki délben kel, én pedig inkább reggeli pacsirta vagyok. Délelőttönként egyedül, többnyire kerékpáron fedeztem fel a környéket, vagy éppen a strandon napoztam, olvastam, jógáztam. Kinnt, a parton is teljes biztonságban éreztem magamat és a holmijaimat is, de azért mindig igyekeztem családok, közelében letenni a holmimat amig pl. bementem úszni. A puha, homokos strandon egyébként szinte végig van lehetőség nyugágy ill napernyő bérlésre, ami a kényelmen felül még biztonságérzetet is ad, de aki a fancybb helyeket szereti, az is megtalálja a számításait, hiszen rengeteg zárt beach bár van a parton. Amikor egyedül kószáltam, vagy napoztam, soha semmilyen atrocitás nem ért, bár a barátkozós személyiségemnek köszönhetően itt-ott megismerkedtem helyiekkel, valamint a környékemen lakó, kint élő európaiakkal is-akikkel később együtt jógáztunk reggelente a parton. Sok francia, angol, kanadai van kint, akiket szintén elvarázsolt a hely hangulata, és kiköltöztek.
Ott és akkor elhatároztam, hogy ide még vissza kell térnem, és minél több magyarnak megmutatni milyen csodálatos hely is Playa del Carmen, és a Maja Riviéra. A tenger azúrkék vize az egész évben kellemes, úszásra alkalmas hőmérsékletű, 26-29 Celsius között mozog. A napi átlaghőmérséklet 26-32 fok között van, de a pára miatt én sokszor többnek éreztem. A legideálisabb időjárás november és május között van, nyáron és ősszel több a csapadék. Snorkellezni itt is főleg a korallzátonyok körül érdemes, ott azonban gyönyörű az élővilág, rengeteg különleges, színes halat láttam, és egyéb állatokkal is találkoztam. Ellátogattunk Akumal-ba, ahol a hagyományos levesteknősök kedvenc eledele, a tengeri fű nő, és itt lehetőségem volt 100 cm-es példányokkal, valamint különböző méretű és fajtájú rájákkal is együtt úszkálni a természetes élőhelyükön. Playa del Carmen strandját a centrumtól kifelé, egy lekerített, erdős terület választja el a sétáló utcától, mert az itt található mangrove fák különböző védett fajok otthonául szolgálnak. Néhol kerítés, néhol betonfal védi az erdős részt, de a falakat gyönyörű street-art festmények borítják városszerte. A kint töltött néhány nap alatt volt szerencsém néhány különleges, őshonos állattal találkozni, többek között zöld leguánokkal, agutikkal (nyúlszerű rágcsáló), és ormányos medvékkel. Ez utóbbiakat a korai tengerparti séták alkalmával láttam a part és az erdő között hagyott ételmaradékokat falatozni. Soha korábban nem jártam még olyan tengerparton, ahol a homokos rész után egyből a dzsungel-szerű erdős rész következik, de nagyon hangulatos, és természetközeli érzést ad.
A környéket azért is hívják Maja Riviérának, mert ez volt a maja civilizáció bölcsője, és rengeteg romvárost tártak fel a környéken. A közeli Tulumban találhatóak az egyik leginkább egyben maradt maja város romjai, mely egyedül álló módon közvetlenül a tengerparton áll. A másik említésre méltó, 1500 éves maja város-rom pedig Chichen-Itzában van, mely olyan monumentális, hogy az új Világ 7 csodájának választották, valamint az UNESCO kulturális világöröksége. A látogatóközpont legimpozánsabb épülete a kastély, de ezen kívül különböző templomok, egy nagy ősi labdapálya és egyéb épületek romjait is megtekinthetjük. Szinte érezni lehet az ősi, spirituális energiákat az épületek között, valamint a piramisok lépcsőin sétálva. Mint minden maya város, ez is természetesen egy kristálytiszta vízű cenoté közelében épült fel- mely természetes módon kialkult kútszerú képződmény szintén a mexikói különlegességek egyike. Ezek az édesvizü, föld alatti tavak az üreges talaj felszínének beszakadásával keletkeznek, és a környékbeli állatok és emberek is egyaránt évezredek óta innen nyerik az ivóvizüket. Az utazásom idején a Dos Ojos cenotét is meglátogattuk, ami 3 barlangi tóból áll- melyeket föld alatti barlangrendszer köt össze. A mexikói gasztonómiában mindenki megtalálja a kedvére valót, kinnt többnyire természetesen guacamole-t, azaz avokádókrémet és tortillát ettem. Az árak hasonlóak mint itthon, utcától függően a balatoni és a budapesti viszonylat közé tenném, azaz minden kategória megtalálható a különleges, igényesebb éttermektől kezdve, az egyszerűbb helyeken keresztül az utcai árusokig, ahol 100 peso-ért (kb 1600 Ft) frissen sült húsos tacot vagy torillát lehet enni mellé kínált babbal, krumplival, paradicsomsalátával és savanyított kaktusszal. Különleges ételük még a Marquesitas, ami egy ropogós tésztájú órisápalacsinta, és sajtkrémmel, nutellával és mangóval a legfinomabb szerintem. Szinte minden sarkon lehet kapni. Mexikó helyi gasztro-különlegességei közé tartozik még természetesen a tequila, a melipona méz, a kakaó és a vanília is, ami mind jó ajándék lehet az otthoniaknak.
Playa del Carmen kedves, tiszta kis város, bár a hétvégéken a sok turista természetesen sok szemetet hagy, de hamar feltakarítják. A korábban említett 5-ös sétálóutcában hatalmas élet van, tele van éttermekkel, bárokkal, szuvenír shoppokkal. Az utca elején, a központi téren délutántól kezdve ingyenes programok vannak, autentikus maya harcosnak beöltözött táncosok, légi mutatványosok és bohócok gondoskodnak a jó hangulatról. Nem messze innen található a hajóállomás, ahonnan Cozumel szigetére lehet átmenni. Sokan panaszkodnak a hínárra, amiből Mexikóban elég sok van, azonban itt a helyi munkások hajnalban még a turisták ébredése előtt eltakarítják markológépek és vasvillák segítségével, illetve van néhány olyan öblösebb partszakasz van, amit elkerülnek az áramlatok. Engem nem zavart, és. majd a képeken is látjátok, hogy hol van, hol nincs. Mindenkinek szívből ajánlom ezt a hangulatos, karibi üdülővárost, ahol mind a kulturális értékeket kereső, mind a természetkedvelő, illetve strandon semmittevő turisták is egyaránt megtalálják a nekik való programot.
Én annyira beleszerettem a helybe, hogy idén februártól áprilisig kint leszek, és onnan fogok homeoffice-ozni, valamint március közepén tartok egy jógatábort is, aminek a célközönsége a jógásokon kívül azok az utazást kedvelő egyének, akik szívesen megszöknének a hidegből a melegbe, csak éppen nincs kivel. Jógatudás nem alapfeltétel, sőt nem is kötelező részt venni a reggeli, tengerparti gyakorlásokon, bár ahogy a nevében is benne van JÓ-ga. A fentieken kívül pedig rengeteg izgalmas és fakultatív programon lesz lehetőség részt venni, magyar nyelvű kísérővel.
Bővebb információ és kapcsolatfelvételi lehetőség ezzel a lehetőséggel kapcsolatban:
https://www.facebook.com/events/1231907167320523/?ref=newsfeed
Szerző&fotók: Tóth Csilla Beáta
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk