A Cote d’Azur-ön az olasz határ közvetlen közelében található télen is kellemes klímájú Nizza és a közelében található festői szépségű városka, Menton adnak otthon a Földközi-tengerpart két több évszázados múltra visszatekintő francia karneváljának.
A Nizzai karnevál története:
Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál. Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a középkorba nyúlnak vissza.
1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint egy millió látogató érkezik a francia városba. Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult.
A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a felvonulók díszeit, ruháit, táncait.
Az idei fő téma: „ A mediterrán élet”.
A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik. Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, az Angol-sétány /Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán. A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. Az előírások szerint egy-egy kocsi díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményt teljesen be kell fedni virággal.
A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás virágruházatukat.
A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a flakonból. A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.
Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.
A Mentoni citrom és narancs karnevál
A vidék másik nagyszabású eseményének helyszíne, a szintén a Cote d’Azur-ön fekvő festői szépségű városka, Menton, mely az olasz határ szomszédságában fekszik. Rendkívüli szubtrópusi klímájának köszönheti, hogy a téli időszakban Franciaország legmelegebb városa és szinte soha sincs igazi tél. A városka népszerűségét nagymértékben növeli az évente megrendezésre kerülő Citrom és narancsfesztivál.
„La Cité des Citrons", azaz a Citromok Városa
A fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja, melyek a térség fő terményeit is jelentik egyben, nem csoda hát a méltó ünneplés. A karnevál ideje alatt citrommal és naranccsal díszített óriásméretű kocsik vonulnak végig a városon, hatalmas, életnagyságú szobrok lepik el az apró utcákat, tereket. A fesztivál témája, hasonlóan a nizzai eseményekhez, évről-évre változik.
A fesztivál idei témája a "A nagy civilizációk" volt.
A Mentonba érkezett táncosok és zenekarok vérpezsdítő muzsikájukkal, egy pillanat alatt igazi mediterrán hangulatot varázsolnak a dél-francia kisvárosban.
A felvonuláson kívül, a Bioves Parkban lévő állandó kiállításon többszázezer citrom és narancs felhasználásával készített kompozíciók gigantikus palotákat, hajókat, épületeket, sőt még piramisokat is alkotnak.
A karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége. Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik hatalmas tűzijáték kíséretében. A karneváloknak nemcsak keresztényi, de pogány eredetük is van. A pogányok is ebben az időszakban ünnepelték a tél végét.
A keresztény vallás elterjedésével tiltani kezdték a pogány farsangokat, mert azok a nagy zabálások mellett alapvetően a bujaságról szóltak, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény erkölccsel. Ezért különösen érdekes, hogy a legbujább farsangi karneválokat az erősen vallásos dél-amerikai országokban látjuk. Gondoljunk csak a szinte meztelem brazil szamba táncosnőkre.
Míg például a teljesen pogány, magyar farsangi karnevál, a mohácsi busójárás, teljes mértékben nélkülözi az erotikát, ami a felvonuló busókat látva talán nem is akkora baj.
Szerző&fotók; Vincze Péter Antal
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk